A csillagok közt jártam

Csak attól függ, honnan nézzük,
Látjuk és megszeretjük.
Van bennük valami, ami megfoghatatlan,
És van bennük valami, ami számunkra láthatatlan.
A holnapodat látod benne, vagy a mai napot,
Nem tudom, talán csak egy furcsa alakot.
Fenn a csillagok közt akarok én is lenni,
A Kékbolygóra a magasból nézni.
Egy hullócsillag lenne a fuvaros,
És köszönne nekem minden marslakó boltos.
Aztán megállnék a Szaturnusz gyűrűjén,
És énekelve lóbálnám lábamat a peremén.
Ugrálnék Holdról-holdra,
Hát igen, de szép is volna.
Csillámport lopnék a csillagoktól,
És lebarnulnék egy kicsit a naptól.
Csak otthon ne felejtsem a naptejet,
Mert a nélkül napozni nem lehet!
Kár, hogy nincs víz a Marson,
Nincs más választásom, akkor a tejútból iszom.
De amíg az űrutazást a fizika nem engedi,
Addig a Földbolygó is simán megteszi.
A csillagokat is majd sóvárogva nézem,
És felnyújtom a kezem, hátha elérem.