Volt egyszer egy szerelem,
mi kialakult hirtelen.
Teltek-múltak hónapok,
s mi együtt voltunk boldogok.
Szerettük egymást, ez
engem igazán büszkévé tesz.
De volt egy nap, a 250.
mikoron nagy baj kerekedik
én megbántottam, s vége
elvesztettem egy életre.
Megbántottam, gonosz voltam;
életébe csak bút hoztam.
Egyetlen kérdésem volna még:
visszanyerem majd szerelmét
ha gondolkozok, megjavulok,
s érte mindent hátrahagyok?
Kérdésem száll a hideg szélben,
de már nem érhet el Téged.
Örökké szeretlek, s remélem tudod
bár nem szeretnéd: örökké veled maradok.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Hozzászólások
Mert ha igen akkor nagyon :confused: