1940.Anyámnak

Hatvanhat évvel ezelőtt volt,
hogy egy apró láng elindult
Világra jött az édesanyám,
üvöltve jelezve él egy kisleány

Körülötted égett, pusztult a világ
Isten arcát tiporta ezer pogány
De éltél, s hogy miért születtél
Ő tudta, te a szeretetért lettél

Gyerekként lettél feleség, anya
Belőled is kibujt öt apró lángocska
Egyik elhamvadt nem adva gyönyört
Szíved e gyászban darabra tört

A lángokból lettünk négy gyermeked
Boldogságot hoztunk-e? lehet
Volt-e bennünk öröm szép és jó?
Nem tudom, a gyermek önző, csaló

Önző, mert sír, ha érzi, fáj az élet
Csaló, mert szeretetre éhes
Sír, ha beteg, mert kicsi, fél és éhes
Csaló, mert csalni kell, ilyen az élet

Mégis szerettél, védtél, ápoltál minket
S megadtál szeretetedből mindent
Számomra, bár engem megnövelt az élet
Te óriás maradtál, kihez bújhatok, ha félek

Köszönöm Édesanyám, hogy szeretetet adsz
Bár tőlünk sokszor csak bánatot kapsz
Kívánom, hogy legyen még hatvanhat,
Csak nyugalmasabb és sokkal boldogabb