Ironikus gondolat
Mi elfojtja hangomat,
Egyszer hol magasba,
Máskor meg mélybe
Kerülök miatta.
Jónak s rossznak
Egyaránt megörültem,
Gondoltam jót,
De félelemben is éltem.
Hangosan kiáltanék,
Viharos időben,
Torkomból üvöltenék
Mi kitelik belőlem.
Mit tegyek?
Kérdem magamtól,
Menekülök
A bizonytalan karjaiból.
De minden tervem
Elveszik s füstbe megy,
Gondolkodni nem merek
Maradok egy kis naiv gyerek.
Múlt és jövő
Bábúja vagyok,
Jelen meg csak vár
Harcolok vagy futok?
Kiakarok lépni
Saját árnyékomból,
Egy szeletet akarok kapni
Az elfeledett szabadságból.
Furcsán működök?
Vagy talán bolond vagyok?
Mert nem akarom eldönteni
Mi legyek és mi vagyok!?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
Sotetfeher ·
Egyáltalán nem tetszett!