Viharos kaland

Ítéletidő tombolt odakint, miközben a kávéautomatából próbáltam egy kis frissítőt kiimádkozni az irodaház 8. emeleti lépcsőfordulóján. Már félhangosan szitkokat kezdtem szórni az átkozott gépre pénzem elnyelése miatt, amikor egy ismerős férfi hang megszólalt a hátam mögött:
- Jó estét! Valami baj van? Tudok segíteni? - nem is kellett megfordulnom, lelki szemeim előtt láttam az illető mosolyát az arcán, de meg akartam bizonyosodni róla, mielőtt megmondom neki, hogy kin mulasson ilyen jót.
Ahogy megfordultam hirtelen ráeszméltem, hogy ő a cégünkkel szomszédos vállaltnál dolgozik az irodaházban. Korábban már váltottunk pár szót mikor összetalálkoztunk a liftben vagy az étteremben és minden találkozás után konstatáltam magamban, hogy hmm...ez bizony nagyon klassz pasi. Magas, szép kék szemű, kedves, humoros... egyszóval rendkívül megnyerő.
- Minden rendben? - kérdezte ismét és csak ekkor eszméltem, hogy kissé elkalandoztam miközben ő a válaszomra várt.
- Ó, persze, köszönöm... Neked is szép estét. Tudod elnyelte a gép az összes apróm és a kinti vihar miatt nem tudok még hazamenni és igencsak kezdenek lecsukódni a szemeim. - zúdítottam rá az összes problémám.
- Épp hazafelé tartasz? - kérdeztem.
- Igen, én itt lakom 3 utcával arrébb. Igaz nagy a vihar, de megpróbálok megküzdeni vele.
- De jó neked. Én a város másik végén lakom, nem tudom mikor kerülök még haza, de mit lehet tenni - feleltem.

Láttam, ahogy elgondolkozik a bajomon és keresi a megoldást.
Felcsillant a szeme, kissé gyanúsan ugyan, de gondoltam mindjárt felajánl egy kis aprót számomra a kávéhoz.
- Nem lenne kedved velem jönni? Nálam kényelmesebben tudnád megvárni a vihar végét és fantasztikus cappuccinot tudok készíteni.
Mindenre gondoltam volna, csak erre nem. Megörültem a meghívásnak, de nem akartam tolakodó lenni. Mondtam, hogy nem akarok zavarni, de láttam annyira a fejébe vette, hogy most megment engem, hogy nem akartam csalódást okozni neki.

Összeszedtem gyorsan a holmim és útra készen álltunk az irodaház bejáratánál. Gondoltam előkapja az esernyőjét, de arra bizony várhattam, egyikőnk se rendelkezett vele.
- Most mi legyen? - kérdeztem, mire megfogta a kezem és futni kezdtünk.
- Ne aggódj, csak 3 sarok.
Valóban csak 3 sarok volt, de az eső akkora mennyiségben zúdult le fentről ránk, hogy bőrig ázva lihegtünk a kapualjban. Érzetem, ahogy a bőrömön csorognak végig az esőcseppek a gerincem mentén. Máté gyorsan ajtót nyitott és besiettünk. Az előszobájába érve megtorpantam, ahogy a villanyt felkapcsolta, akkor láttam csak, hogy az esőtől a blúzom csurom vizes lett és teljesen rátapad a melltartómra, a hidegtől pedig megkeményedtek a mellbimbóim és ez még a melltartó alól is jól kivehető volt. Máté persze egyből észrevette, jól szemügyre vette a domborulataim, aztán feleszmélt:
- Várj, mindjárt keresek neked valamit, amit fel tudsz venni a vizes holmik helyett - és elrohant egy belső szoba irányába. Hallottam a nagy kutatást a szekrényben, el sem tudtam képzelni milyen olyan ruhadarabot tud találni, ami jó lenne rám, hisz jóval magasabb volt és erősebb, mint én. De már robogott is felém:
- Hát... csak ezt a pizsamát találtam, ami elég nagy rád, de talán nem esik le – persze fülig ért közben a szája- vagy esetleg van egy fehér köntösöm a fürdőszobában.
- Valamelyik biztosan jó lesz. A vizes ruhámnál pedig most minden jobb - elvettem a pizsamát és bementem a fürdőbe.
Elkezdtem kihámozni magam a ruháimból és felteregettem őket a radiátorra. Úgy eláztam, hogy még a bugyim is vizes volt és nem akartam felfázni. Felpróbáltam a pizsamát, de valahogy sehogysem rám tervezték, ezért erről le kellett tennem, maradt a köntös. Jobb megoldásnak tűnt, igaz az ujját háromszor kellett visszahajtanom, de jól bele tudtam burkolózni.

Belenéztem a tükörbe, és rémülten láttam, hogy a hajam az esőtől teljesen begöndörödött és össze-vissza áll. Gyorsan megigazítottam a fürtöket és megállapítottam, hogy nem is áll rosszul a göndör haj.
Kijöttem a fürdőből, Máté a konyhában varázsolt valami finomat, az illatából ítélve a beígért cappuccinót készítette.
- Hmm, fincsi az illata – mondtam és odaléptem a háta mögé.
Megfordult:
- Szia Fürtöske! Na mi a helyzet, jöhet a cappuccinó?
- Fürtöske mi? - mondtam kissé morcosan – kérem persze.
- Szexi fürtöske – lovagolt tovább a szón, de erre már én is elmosolyogtam magam. - Látom jó a köntösöm rád.
- Igen, pont passzos – feleltem nevetve.
- Gyere üljünk le a kanapéra, ott kényelmesebb, meg van ott takaró is. Kissé hűvös van.

Megindultam a nappaliba, mint egy uszályt húztam magam után a köntös alját. Máté hangos nevetéssel kísért engem hátulról.
Leültünk és bekapcsoltuk a tévét, ahol pont az időjárásról beszéltek a hírekben. Közölték, hogy a felhőszakadás nemhogy nem fog elállni, de jégesőbe csaphat át, ezért aki teheti ne induljon most sehová.
- Te pedig megteheted. - mondta Máté.
- Igen, neked köszönhetően.
- Nézd csak itt a takaró is - és elkezdett bebugyolálni.
- De ez csak egy és Te is fázol, ne tagadd látom, hogy libabőrös vagy.
- Lebuktam. Oké, bebújok én is, ha megengeded fürtöske.
- Miután felajánlottad a lakásod, a köntösöd, a kanapéd, a cappucinód nem mondhatok ellent.
Mondanom sem kell a takaró nem volt végtelen, így szorosan egymás mellé kellett bújnunk, hogy átérjen minket. Egyáltalán nem volt ellenemre a helyzet, éreztem a teste forróságát, közelsége biztonságát.

Egyszer csak egy hatalmas villám csapott le a közelben és elment az áram. Úgy megijedtem a hirtelen becsapódástól, hogy Máté mellkasához bújtam és szorítottam őt. Közben a hirtelen mozdulattól kioldódott a köntösöm, de ezekben a pillanatokban ez nem foglalkoztatott. Ahogy Máté is át akart ölelni, a kezével véletlen a köntösöm alatt fonta körbe a kezét. Érintésére végigfutott egy édes bizsergés a testemen. De „sajnos” úriember és gyorsan ki is vette a kezét és a köntösön kívülről folytatta a szoros ölelést :
- Jaj ne haragudj. Nem gondoltam, hogy nincs rajtad már a köntös – és széles vigyorra húzta a száját.
- Ezt speciel én sem tudtam.
Éreztem, ahogy megkeményedik a nadrágja, ettől újabb borzongás futott végig rajtam. Kissé megnyugodtam a vihar okozta ijedtségből és lazítottam a szorításon, de nem igazán szerettem volna az ölelésből kibontakozni. Felnéztem rá, ő sokatmondóan mosolygott rám. Kiterelt egy tincset az arcomból gyengéden és közben azt mondta:
- Megnézem Fürtöske a biztosítékot, biztos azt verte le a vihar, mindjárt jövök.
Amíg ő a biztosítékkal bíbelődött én az erkélyajtóhoz mentem megnézni, hogy mi folyik odakint. A jósolt jég megérkezett, olyan hangosan pattogott, hogy észre sem vettem, hogy Máté visszajött és hátulról átölelt.
- Remélem, már nem félsz.
- Nem, már nem, de úgy néz, ki hogy a vihar ahelyett, hogy csitulna, egyre inkább tombol.
- Az nem gond, sőt örülök, hogy itt vagy.
- Köszönöm, én is jól érzem magam.

Hátulról félresöpörte a tincseket a nyakamból és csókolni kezdte. Megremegett a testem és hangos sóhajban tört ki, mire Máté szenvedélyesebben kezdte nyalogatni és harapdálni. Éreztem, ahogy megkeményedik a farka, ez bennem is tovább fokozta az izgalmakat.
Egy újabb villámlás vetett véget a kezdődő történetnek, mire mind a ketten felkaptuk a fejünket. Észrevettük, hogy olyan sötét lett, hogy az orrunk hegyéig sem látunk, csak éreztük egymást. Egy viharfelhő lehetett az oka, aki eltakarta, az addig lelkesen világító holdat.
- Nem sikerült helyrehozni a biztosítékot? – kérdeztem.
- Az caput – felelte – de talán van pár illatos gyertyám, amiket be tudunk üzemelni. Nem lesz egyszerű megtalálni őket.
- Miattam nem muszáj, ha itt vagy én nem félek a sötétben.
- De így nem látom a gyönyörű szemeid Fürtöske.
Elvezetett a kanapéhoz és utána eltűnt a sötétben, csak a kutató szöszmötölést hallottam. Sikerült 3 gyertyát lelnie, amik a dohányzó asztalon büszkén lobogtak, és apró félhomályt adtak. Ahhoz pont elég volt, hogy lássam, Máténál a helyzet korántsem lankadt.
Odajött mellém a kanapéra, rám nézett:
- Szerintem te nem is tudod milyen szép vagy. - mondta.

Szerettem volna válaszolni, hogy szerintem egy szemészt igazán felkereshetne, de ahogy nyitni akartam a számat, azonnal betapasztotta egy csókkal. Hosszú volt, szenvedélyes, a nyelveink csak úgy csatáztak egymással, aztán az ajkainkat szívogattuk felváltva az alsót és a felsőt, néha be-becsúszott egy nyelvcsapás is. Egyszer csak hirtelen abbahagyta, megfogta a két kezem. Láttam a lángoló tüzet a szemében és az önfegyelmet is egyből utána. A hátamra fektetett a kanapén két kezemet a fejem fölé helyezte. Fölém térdelt és nézni kezdett. Figyelte, ahogy a mellkasom gyorsan fel-le emelkedik a vágytól, mérhetetlen tüzet láttam a szemében, majd felnézett a rám és hirtelen ellágyult a tekintete, de a vágy nem aludt ki benne. Kikötötte a köntösömet, és két oldalra hajtotta, csak a kezem maradt benne a fejem felett. Végighúzta az egyik kezét a nyakamtól kezdve a két mellem között végig a hasamon, és az egyik ujját végighúzta a nagyajkaim között érintve a csiklómat aztán a hüvelyem bejáratát és kitért a combom belső felére ismét teljes tenyérrel. Ahogy ezt tette ívben megfeszült a testem és csak mikor véget ért az érintés, akkor ernyedt el kissé. Ekkorra már teljesen benedvesedtem és érintés nélkül is lüktetett a puncim.
- Jól láttam, a nedves blúz alatt tényleg gyönyörűek a melleid - jegyezte meg elégedetten igazolva önmagát.
- Ne mozdulj – suttogta. Felállt és levetkőzött meztelenre. Elém tárult vastag és hosszú álló hímtagja és ellenállhatatlan vágyat éreztem arra, hogy eljátszadozzak kicsit vele. Felültem, megfogtam a végét, és a tövéig húztam a kezem, aztán a nyelvemmel végignyaltam a makkig, mialatt a kezem követte a nyelvem. Mikor a makkhoz értem pár nyelvcsapást követően bevettem a számba és a ismét a tövéig húztam a kezem csak most a szám is követte, benne a farokkal.

Félhangosan „Ah” tört fel belőle, mire ismételtem a mozdulatot. Miközben lassan szopni kezdtem , a másik kezemmel a heréit simogattam. Éreztem, ahogy pattanásig feszül a számban, mikor megállított.
- Megőrjítesz teljesen, de a puncid is érezni szeretném és ha tovább folytatod végem. - Ezzel megint hanyattdöntött az ágyon, rámhajolt és a nyakamat kezdte megint nyalni és finoman harapdálni. Éreztem, ahogy nekem nyomódik a farka és égető vágy fogott el, hogy a puncimban érezzem. Az egyik kezemmel próbáltam a bejárathoz irányítani, ami sikerült és épp csúsztam volna rá, mikor Máté mosolyogva felnézett és csóválni kezdte a fejét.
- Nem, nem. Még nincs itt az ideje - mondta.
- Nincsen? Szerintem itt van - feleltem vicces komolysággal.
Máté egy másodpercnyi gondolkozást imitálva felelt:
- De most nálam vagyunk, és itt én tudom mikor lesz itt az ideje. - felelte, csatolva a szokásos rabul ejtő mosolyát.
- Ennyit a vendég az első dologról - feleltem nevetve és válaszul egy hirtelen gyengéd harapást kaptam a mellbimbómba.

Kéjes „ah” hagyta el a szám, ami Mátét elégedettséggel töltötte el. Simogatni és nyalogatni kezdte a mellbimbóm, amitől megfeszült a gerincem és sóhajok sokasága hagyta el az ajkaim. Fokozva az őrületet az egyik keze elkalandozott a csiklómhoz és egyik ujját a hüvelyembe dugta, a másikkal a csiklómat izgatta. Elvesztettem az uralmam a testem felett és halk sikolyok kíséretében elélveztem.

Gyengéden megcsókolt,aztán lassan haladt lefelé a testemen az ajkaival simítva amíg le nem ért a lábaim közé. Finoman puszilta és nyalta a combom belső felét. Elérte a nagyajkaim, végignyalta mind két oldalt, aztán a kisajkaim kezdte szívogatni, miközben bennem újra éledni kezdett a tűz. Ezután a csiklóm felé vette az irányt és nyelvcsapásokkal és szívogatásokkal fokozta a kéjt bennem. Egyre szenvedélyesebben és vadabbul kezdett nyalni, mire én újból elélveztem. Úgy éreztem a csiklóm végképp kifáradt egy időre, de a hüvelyem annál inkább kívánta őt. Felcsúszott és a kulcscsontomra adott apró puszikat. Felnézett, megsimította az arcomat:
- Azt hiszem, Borzoskám most jött el az ideje. Te is szeretnéd? - nézett rám komolyan kérdően, mintha ez még nem eldöntött kérdés volna.
- Gondoltam rá – válaszoltam, mire felnevetett.
- Hihetetlen vagy - válaszolta.

A farkát a hüvelyemhez igazította, megfogta a két csuklóm, a fejem fölé rakta és gyengéden, de erőteljesen belémhatolt. Tűzforró volt és teljesen kitöltött. Ő is felsóhajtott, azután lassan de erőteljesen elkezdett mozogni. Örömmel adtam át magam a ritmusnak, ami minden mozdulattal közelebb vitt a gyönyörhöz. Egyszer csak Máté megállt. Én kinyitottam a szemem és kérdően néztem rá, erre megint mozogni kezdett, de ahogy becsuktam újra megállt. Megértettem, hogy látni szeretné a szemem, miközben elélvezek. Hát mélyen a szemébe néztem és ekkor erősen és gyorsan mozogni kezdett, mire én azonnal elélveztem. Egészen lassan mozgott bennem és éreztem, hogy már ő sincs messze az orgazmustól. Rekedt hangon mondta:
- Azt hiszem végem…
Mozogni kezdett, teljes hosszában ki-be húzta a farkát, aztán mikor úgy éreztem keményebb már nem lehet elélvezett, folyadékát a hasamra és a mellemre lövellte. Éreztem, ahogy minden izma megfeszül, aztán megremeg és végül elernyed.
Fáradtan dőlt le mellém és egyik kezével egy törölközőért nyúlt és törölgetni kezdett.
- Tudod a vihart én rendeltem - mondta nevetve.
- Ezek után szinte biztos vagyok benne - válaszoltam.
- Talán bánod?
- Igazából nem, végül is finom volt a cappuccino - mondtam nevetve, de azonnal megbántam, mert eszeveszett csikizésbe kezdett.
- A cappucino mi? Átkozott boszorka.
- Szépen vagyunk. Szex előtt még Fürtöske, utána már boszorka. - mondtam szemrehányóan, mire egy gyengéd csókot kaptam válaszul.
A vihar csendesedett és visszajött az áram is, mint később megtudtuk az egész környéken elment az áram, még az irodaházban is. Nem is merek belegondolni mi történhetett volna, ha ott maradok.
- Nem vagy éhes? - kérdezte.
- Talán egy kicsit. Valami gyümölcsöt ennék.
- Akkor vadásszunk valamit a konyhában.

Felálltam, hogy magamra bugyoláljam a köntöst. Máté hátradőlt a kanapén és végigmozizta a műveletet, majd hirtelen felpattant, elkapott engem és a konyhába cipelt és leültetett a pultra. Kinyitotta a hűtőt:
- Na nézzük csak. Van itt szőlő, meg alma és egy kis barack. Mit kérsz?
- Hmm... szőlőt. De mielőtt nekikezdek, elmegyek, lezuhanyozok a fürdőben jó? - kérdeztem mire felcsillant a szeme.
- Persze menj csak - válaszolta.
Bementem a fürdőszobába, be a tus alá. Élveztem, ahogy a langyos víz végigcsorog a testemen, amit nem sokkal ezelőtt forró szenvedély borított el. Ahogy eszembe jutottak a történtek, édes borzongás futott végig rajtam és megkeményedtek a mellbimbóim.
Egyszer csak kinyílt az ajtó:
- Hoztam neked törölközőt. - lépett be Máté. Letette és fordult vissza az ajtó felé.
- És már mész is? - nyitottam ki a zuhanykabin ajtaját.
Visszafordult és tekintete megragadt a melleimen.
- Maradhatok is persze - mondta megbabonázva, majd felnézett az arcomra- Hát persze, hogy maradok. Rám is rámfér egy tus.
- Természetesen én is a tusra gondoltam. - mondtam mosolyogva.
- Szóval büdös vagyok?
- Nem, de egy tus sosem árt - megfogtam a karját és behúztam a kabinba.

Elkezdtük szappanozni egymást, illetve főleg Máté látta égetőnek a melleim habosítását, de rájött, hogy ez így nem jó, mert a szappannak rossz az íze, gyorsan lemosta és a nyelvével tisztította tovább, mire érezni kezdtem, hogy vérbőség fokozódik a puncimban. Miközben Máté küldetését teljesítette, a kezem az ágyékánál járt felfedezőúton, és amikor kemény farkát megfogtam, elégedetten megállapítottam, hogy nem csak én jöttem újra izgalomba. A mellbimbóim harapdálta és szopogatta, a keze a popsimat markolászta. Én a férfiasságát izgattam és közben a hátát simogattam. Éreztem, ahogy egyre jobban keményedik az ujjaim közt, mire egyszer csak Máté hirtelen abbahagyta a melleim kényeztetését és megállította a kezemet és intenzív zihálásba és koncentrálásba kezdett lehunyt szemekkel. Nem bírtam ki, hogy egy percnyi szünetet is tartsak az érintéséből, ezért a vállát vettem célba és csókolni kezdtem. Erre felém fordította a fejét:
- Édes kis fürtös boszorkám, nem vagyok már iskolás kisfiú, de annyira megőrjítesz, hogy majdnem átküldtél megint. De addig nem hagyom magam, amíg téged ki nem készítelek.

A térdével kis terpeszbe tolta a lábam és az ujjaival masszírozni kezdte a csiklómat, szájával az alsó ajkam harapdálta és nagyra nyitott szemekkel nézte hogyan reagálok. Kezdtem elveszíteni az egyensúlyomat, ezért nekidőltem a zuhanykabin oldalának államat megemelve ziháltam és éreztem Máté szenvedélyes tekintetét magamon, tudtam nem menekülök. Egyre erősebben és intenzívebben masszírozott, mire bennem minden ellenállás szertefoszlott és már éppen átadtam volna magam a gyönyörnek, Máté megállt.
Kinyitottam a szemeim és lihegve kérdeztem:
- A kikészítést így értetted?
Erre megmozdította az ujjait és újabb gyönyör futott át rajtam, aminek hatására megvonaglott a testem.
- Nem, csak érezni szeretném a nyelvemmel a vértől duzzadó puncidat.- és lefelé vette az irányt.
Amikor a csiklómat kezdte nyalni forrón és szenvedélyesen, már egyáltalán nem bántam, hogy az előbb megállt.
- Ha csak erről van szó akkor... - feleltem, de az utolsó szót már nem bírtam kimondani, helyette egy elfojtott sikoltás hagyta el a szám, amikor is a gyönyör magával ragadott.

Éreztem, hogy minden erőm elhagy. Kapaszkodtam a kabin oldalában és a zuhanytartóban, de nem sokáig. Máté megfogta a csípőm és az ágyékához emelte, én a nyakában kapaszkodtam, a lábam körbefontam a derekán, a hátam a kabin falának támaszkodott. Forró, kemény érzés töltötte ki a hüvelyem, amikor belémhatolt. Pár lassabb és gyengéd mozdulat után, begyorsított és keményen mozogni kezdett. Vadul szeretkeztünk, mind a ketten követelőzően húztuk egymást össze. Aztán megcsókolt kivette hímtagját és megfordított. Végig simítva nyomta le a hátam. Lehajoltam, kis terpeszbe álltam. Az egyik kezemmel a csiklómat kezdtem izgatni a másikkal a kabin oldalát támasztottam. Máté megfogta a csípőm és hátulról tette be nekem.

Kemény döfésekkel haladtunk a csúcs felé. Annyira passzoltunk egymáshoz, hogy életem egyik legfantasztikusabb orgazmusát éltem át. Pár másodperccel utánam Máté is a csúcsra jutott. Lassan eszméltünk fel a kéj okozta kábaságból. Felhúzott, megfordított és gyengéden megcsókolt. Felvett az ölébe, én átkulcsoltam a derekát lábaimmal, kapaszkodtam a nyakában és bevitt a hálószobába. Lefektetett az ágyra, mellém bújt és betakart minket és végül átölelt. Azonnal elragadott az álom...