Szerelem a javából

Amikor elkezdtem középiskolába járni, azt hittem úgy a legegyszerűbb menni, hogy busz, villamos, busz, majd egy hónapig bírtam ezt a strapát, mígnem rájöttem, hogy tőlem nem is olyan messze van a metrómegálló, így elkezdtem úgy közlekedni. Korán reggel, 7-kor jutottam el az út feléig, és pár napig láttam szembe jönni velem egy fiút. Nagyon ismerősnek tűnt. Egyik nap bekattant, hogy honnan lehet ismerős. Régebben társkeresőkön keresztül próbáltam szerencsét, több-kevesebb sikerrel. Ott leveleztem egy fiúval, volt róla kép is. Először ő írt nekem, és így levelezgettünk, aztán kérte küldjek az e-mailjére olyan képet, amilyet még nem látott. Küldtem, és visszakaptam egy olyan mailt, hogy ne haragudjak, de nem jövök be neki. Na bumm... Hagytam is.

És akkor jött az az ötlet, hogy nézzük meg, regisztrálva van-e még. És megtaláltam. Gyorsan visszaregisztráltam magam, és írtam neki, hogy nem láthatom ezen őt véletlenségből reggelente. Bő egy hónapig kellett várnom, de válaszolt. Kiderült, hogy nem őt látom, de emlékszik rám. Pár levelet váltottunk, és megbeszéltünk egy találkozót. Előtte lévő nap felhívott, és beszélgettünk.

Másnap alig bírtam magammal. Aznap rettenetesen hideg volt. 9-re beszéltük meg a találkát, de én voltam olyan okos, hogy fél 8-kor felkeltem, és készülődtem. 8-ra már tűkön ültem, nem tudtam magammal mit kezdeni. Fél órával előbb elindultam, hátha még építik az aszfaltot. Hát alaposan ráfáztam, mert 10 perc alatt kiértem, és álltam, és vártam.

Nem tudtam, mire számíthatok, tudatában álltam annak, hogy rocker, és bakancsot hord, meg feketében jár, de ennél több információ nem volt tudatomban. A kép is, ami fent volt róla az oldalon, már vagy egy éves is lehetett.

Tehát én csak vártam, megfagytam, a nagy kabinban elbújtam, és láttam, hogy elémjön valaki, rámnéz, mosolyog, és köszön. Köszöntem én is, 3 puszi, és odaadta a vörösrózsát, szívem legnagyobb vágyát. Mellesleg hozzá kell tennem, hogy nekem akkor még volt barátom, de tőle egyszer sem kaptam, hiába kértem, de ez lényegtelen. Elindultunk a buszmegálló felé, és felszálltunk. Útközben mondtam el neki, hogy hova menjünk. Egy temetőbe. A buszon álltunk, és én meredten néztem hol a rózsát, hol az arcát próbáltam kémlelni. Baseball sapkára volt ráhúzva a kapucnis pulcsinak a kapucnija. Egy bő fejjel magasabb volt nálam, és eléggé fel kellett néznem rá.

Elindultunk a temetőbe, és amikor először leültünk, kérdeztem tőle, legyek-e rossz. Azt válaszolta, hogy legyek. Lehúztam a sliccét, és boxeren keresztül megsimogattam a kukiját. Eléggé furcsán nézett rám, úgyhogy kihúztam a kezem, és visszahúztam a cipzárt. Elindultunk tovább, és én rossz célozgatásokkal elértem, hogy megfogja a kezem. Tehát az érzés kölcsönös volt.

Elsétáltunk hozzám, és elkezdtünk dvd-t nézni. Mivel egyszemélyes ágyam van, mondtam, hogy ha el akarunk férni, akkor sajnos oda kell bújnom hozzá. Én már láttam a filmet, és néztem az arcát. Rájöttem hogy milyen jóképű, és aranyos. És erre megcsókolt. Mikor picit feljebb emelte a fejét, egymásra mosolyogtunk, és újra elkezdtünk csókolózni. Isteni érzés volt, és nem gondoltam a másik barátomra, mert rájöttem, hogy aki most mellettem, van annak sokkal, többet számítok, mint neki.

Már besötétedett, mikor elkezdtünk tv-t nézni. De nem volt cseppet sem érdekes, ezért csókolóztunk. Egy kis rásegítéssel, felmásztam, és pont úgy mozgatta a csípőjét, hogy izgasson. Én majdnem megőrültem, annyira kívántam már most, de mondta, hogy ne csináljak hülyeséget. Válaszom erre az volt, hogy akkor ne kínozz. Abba is hagyta, és kérdezte megnézheti-e a cicimet. Felhúztam a pulcsimat, és megfogta, és elkezdte csókolgatni. Furcsa érzések keringtek bennem, nem tudtam hogy ezt szabad-e hagynom, vagy egyáltalán rossz-e amit csinálunk. De nem érdekelt. Csókolóztunk, simogattuk egymást, de nem történt semmi, akármennyire is szerettük volna.

Estefelé kikísértem a kapuig, és levette a nyakláncom, hogy holnap biztosan találkozzunk. Amikor visszajöttem, még éreztem az illatát, és boldogság öntötte el a lelkemet, hogy van egy fiú, akinek a szemében tökéletes vagyok, és szeret. Másnap is találkoztunk, és azután is, és még a mai napig együtt vagyunk, ugyanolyan szerelemben, mint ahogy elkezdtük…