Pokoli kéj - a kéj pokla

Valahogy a zene, mintha sokkal jobban az elevenébe vágott volna, mint szokott. Valahogy, mintha benne dübörgött volna a basszus, csontjaiban érezte a ritmus áramlását. Néha megszédült, de a körülötte lévő tömeg nem engedte térdre hullani. Az aprócska kis ruha, mit arra az estére felvett, hirtelen túl soknak tűnt, minden mozdulat, amivel végigsiklott a testén, szinte fájdalmat okozott.
Levegő… levegőre volt szüksége, úgy érezte elég a forróságban. Támolyogva kereste a kijáratot, és amikor végre kijutott, nagy kortyokban nyelte a friss levegőt. Homályosan látott, de hiába dörgölte meg a szemét. Nekidőlt a falnak, muszáj volt valami szilárd támasztékot találnia. Kezét maga elé emelte, úgy nézte, hogyan húznak maga után árnyékot a vonalai. Mosolyogni támadt kedve…

Először nem is fogta fel, hogy hozzá szóltak. S miután felnézett az elébe magasodó férfira, akkor sem értette meg azonnal, hogy mit kérdezett tőle.
Csak azokat a gyönyörű szemeket látta, azokat a sötét szemeket, melyek különös gyengédséggel néztek le rá. Szépen metszett száját, ami mosolyra nyílt. Érezte az illatát, ahogy közel hajolt hozzá, karjával a válla fölött a falra támaszkodva.
Hallotta mély hangját, közvetlenül a fülébe súgva csábította, masszává olvasztva csontjait. Szemét lehunyta, szaporán vette a levegőt.
Elakadt a lélegzete, amikor megérezte a férfi nyelvét a fülkagylóján. Nincs szó a vágyra, ami hatalmába kerítette, teste lázasan borzongott, úgy érezte, szíve az ágyékában dobog. Akarta ezt a férfit, szexet akart, kielégülést…
Elfordította a fejét, szájával a férfi száját kereste, s mikor rátalált, hálásan nyögött a megnyíló ajkak közé. De ez sem volt elég. Derekánál fogva húzta magához, combjai közé engedve a másik lábát, szinte meglovagolva azt.
Mindig azt érezte központnak, amire éppen a férfi figyelme terelődött: a száját, amit a másik ajkai téptek vörösre, ölét, mely a férfi combjához dörzsölődve sikoltott a kényeztetés után, melleit, amiket testének takarásában térképezett fel.
Kétségbeesetten kapaszkodott a férfiba, amikor az elhúzódott tőle.
„Tudom, mire vágysz” – hallotta a hangját a fülében csengeni – „Ha velem jössz, megkapod…”

Ködbe veszett az út, és az idő, tudata akkor tisztult valamelyest, amikor egy szobában találta magát, az ágy sarkán üldögélve. Szomjas volt, rettenetesen szomjas. Az idegen férfi került elő a fürdőszobából, kezében egy pohár víz. Szinte sírni tudott volna a megkönnyebbüléstől, amikor a hűvös folyadék kitöltötte a száját. Köhögni kezdett, amikor félrenyelt, de nem bírt nem tovább inni. Szinte három nagy korttyal leküldte az egész pohár vizet, csak szemével könyörgött az utánpótlásért, s a férfi, mint jól nevelt inas, engedelmesen hozott újabb adagot.
Tompán sajgott mindene, mintha nagyon sokat ivott volna, vagy valami nagyon nehéz fizikai megterhelésnek tette volna ki magát, pedig biztos volt benne, hogy semmi ilyesmit nem csinált. Kiskora óta szívproblémákkal küzdött, minden efféle tevékenység tiltott volt számára.
Kábulat béklyózta meg az elméjét, nem tudta megfogalmazni mondandóját, kérdezni akart, és válaszokat kapni… de nem jutott el odáig, hogy feltegye azokat a kérdéseket.
A férfi mellé ült az ágyra és ő megint érezte azt a varázslatot, ami kocsonyássá tette az izmait, és remegésre késztette a testét.
„Ne aggódj, vigyázok rád” – suttogta, és megszólalni sem volt ideje, a férfi már az ágyra döntötte. Tiltakozni akart, de képtelen volt rá.

A kezét sem tudta felemelni, ólmosan nehéznek érezte a végtagjait. Szíve hevesen vert mellkasában, a ködös-kábulat, mely uralta, most felerősödött, és ahogy a férfi föléje hajolt, nem tudott nem felnyögni a vágytól. A teste, mintha parancsra tenné, hirtelen borult lázba, bőrén borzongás futott végig. Egyik pillanatban őrjítő forróság égette, a következőben fogvacogtató hideg rázta.
Bőre fokozott érzékenységgel reagált mindenre, amit a férfi csinált vele. Sikoltozni szeretett volna a kéjtől, de csak nyögni tudott. Nem tudta viszonozni az érintéseket, csak feküdt az ágyon és hagyta, hogy a férfi azt tegyen vele, amit akar. Nem tudott gondolkodni, szinte belehalt a gyönyörbe.
Fel sem fogta pontosan, mit csinál vele a férfi, csak azt érezte, hogy nagyon jó… és hogy többet akar, még többet… el akar hamvadni ebben a csodálatos forróságban!
Belerázkódott a ritmikus lökésekbe, a kéj egyre magasabb fokára került, mígnem túlhajszolt szíve nem bírta a megerőltetést, s egy utolsó dobbanás után örökre megállt.

A férfi nem érzékelte az elmúlást, szemét becsukva hajszolta tovább a gyönyört, mélyen elmerülve a tehetetlen lány testében. A testét kínzó vágy végül kielégült, és ő nagyot nyögve hanyatlott az immár mozdulatlan áldozatára.
Eltartott pár percig, míg elméje felfogta, hogy az alatta fekvő lány már nem lélegzik. Elszörnyedve támaszkodott fel az ágyon, kihúzódott a lassan kihűlő testből, összezsugorodott farkáról szánalmasan lógott a spermával telelőtt óvszer. Zsibbadtan próbált ésszerűen cselekedni, de a pánik egyre inkább uralmába kerítette. Mit csináljon? Ki látta, hogy eljött a lánnyal? Milyen nyomot hagyhatott maga után?
Aztán egyik pillanatról a másikra dermesztő nyugalom telepedett rá. DNS maradvány nem maradt a tette után, de ujjlenyomatot a bejárati ajtón és a fürdőszobában hagyhatott. Zsebkendőbe süllyesztette a használt óvszert, gyorsan felöltözött, és a mindig nála lévő, előcsomagolt steril kendővel gondosan letörölgette a lány testét, különös figyelmet fordítva a fülére, a nyakára, és a szájára, ahol a nyála nyomát felfedezhették volna.
Egy másik csomag kendővel végigtörölgette az emlékezete szerint általa megérintett helyeket a szobában.
Amikor úgy érezte, végzett, még egy utolsó pillantást vetett a halott lányra. Nyitott szemétől eltekintve, mintha csak aludt volna. Nem tudta így otthagyni. Visszament az ágyhoz, és a kendőt fogva lehúzta a szemhéjait, fejét oldalra fordította, és gondosan betakargatta, hogy első pillantásra úgy tűnjön, mintha mélyen aludna.
Gyengéden kisimította az arcából a haját, aztán hátat fordított neki, és kisétált az ajtón.

…

Két nappal később alig pár soros cikk jelent meg a helyi újságban egy lányról, akit holtan találtak egy „húszperces motel” egyik szobájában. A boncolás szívrohamot állapított meg. Senki sem nyomozott az ügyben, senki sem tett fel kérdéseket.

…

Őrületes bulit hirdetett aznap éjszakára a város felkapott szórakozóhelye, a fiatalok hosszú sorokban vártak arra, hogy végre bejuthassanak. Egy jól szituált középkorú férfi az elsők között érkezett. Hideg ásványvizet iszogatott, az üveget, melyből ivott, előrecsomagolt steril kendővel törölte tisztára, mielőtt üresen félre rakta. A pultnak dőlve nézte a beáramló tömeget, szemével keresve a Kiválasztottat…