nyaralás

Sokan panaszkodnak, hogy a gazdasági válság miatt egyre inkább háttérbe szorul a nyaralás, hiszen még a mindennapi élet fenntartása is hatalmas nehézségekbe ütközik.
Tizenegy éve, mikor is a volt feleségem sikeresen megszabadított a piszkos, ámde nehéz és gyötrelmes munkával megszerzett anyagi javaimtól és ennek fejében megkaptam a gyermekeim felnevelési jogát, eljött számomra is a nem-nyaralás időszaka.
Még gondolni sem mertem arra, hogy nyaralás gondolatfoszlányát lebbentsem fel tudatom legmélyebb, poros zugában is.
Aztán két éve már merészen mégis csak tervezésbe fogtam, hiszen életem-, mondhatom nem csak párja, de igaziból a megmentője megérdemelné, hogy nyaralásban pihenhesse ki az általam, és gyermekeim által okozott stresszt, és fáradságot.
Ha már nyaralást tervez az ember, merjen nagyban gondolkodni. Ezért külföldi célpontok felé révedt el elmém. Felmerült Ausztrália is, de inkább a közelben, a kontinensen kezdtem gondolkodni.
Először Franciaországot terveztem, hiszen gyönyörű tájai, tengerpartjai, és nem utolsó sorban gasztronómiája magával ragadja az embert.
Egy kicsit veszített a varázsából ez a célpont, mert a gallkakasokat nem igen kultiválom, a nagyzolós, egész világot lenéző hozzáállásuk miatt.
Tehát Frankhon is kilőve, és úgy döntöttem, mégis csak távolabb nézek a jó öreg kontinensnél.
Anglia, vagyis inkább a nagy az Egyesült-királyság. A főúri, kissé hűvös eleganciájával gyönyörű tájaival, barátságos pubjaival megnyugtatja a munkában elfáradt testet és lelket.
Tehát tavaly e mellett tettem le a voksot.
Viszont idén recesszió ide, válság oda nem Európa a célpont. Szóba jött Afrika, és Ázsia is, de barátnőm inkább Amerika mellett döntött.
Így megvan, hogy miután tavaly Nagy-Britanniába nem utaztunk, idén Amerikába nem megyünk nyaralni.