Sötét erdőben magányosan sétálgatok tele félelmekkel, mégis nyugodt léptekkel haladok beljebb a sötétség birodalmába...
Szemem cikázva pásztáz körbe, miközben sétálok.. Keres valami furát... Amitől futásnak iramodhat.
Távolból, erdőbe beszűrődő fény csapja meg a szememet, és rohanok felé...Ki innen...Ebből a rémisztő farengetegből, de minden hiába...
Hiába szedem lábaimat, mint egy őrült... Mintha sehova se jutottam volna.
Ezelőtt pár perccel egy ijesztő, sötét erdőben voltam, és most is ott vagyok..
Egyedül. . .
Ez a hely... Halucinálást hoz ki belőlem.
Azt képzelem, hogy követnek, de csak úgy fogom fel magamban, hogy képzelődök...Viszont valójában...Valójában . . .
Ágreccsenés csapja meg a csendet, nyomban megállok, mozdulatlanul...
Szívverésem felgyorsul, levegőt halkan veszek...
Szemem ismét cikázik, hátha meglát valami kósza jelet a gyanús ismeretlenről...
De nem. Semmi. Semmit nem haladtam ez ügyben.
Így hát megyek tovább, be a rémisztő helységbe, ahonnan nem találok kiutat...
Megint ágreccsenés, és most már futás!
Amilyen gyorsan csak tudok, neki iramodok
Futok és futok.
Lábaim erőtlenül, de futnak, vezetnek engem...
KI AKAROK KERÜLNI INNEN! FÉLEK! RESZKETEK!
De egy kiálló gyökér közbeszól, és megbotlok, hasra esek...
Valaki mögöttem áll
Hallom halk szuszogását, ahogy veszi a levegőt.
Úristen most mi lesz? - kérdés forog a fejemben...Forog és forog.
Mozdulatlanul fekszek, szememmel az ismeretlen alakot keresem...
Mikor hozzáér a vállamhoz...
Megérintett ez az idegen lény, akit eddig kutattak nyugtalansággal teli csillogó szemeim...
Az érintése ...Különös...Felér egy nyugtatóval, mégis...Kiszívja belőlem az erőt...
KI EZ ????
Megfordít...szívem a torkomban lüktet...Szemem csukva...Félek kinyitni.
Neszekből kivéve zsebében matat, muszáj megnéznem ezt a különös embert...
Kinyitom a szemem...
EGY KÉS INDUL FELÉM!
Beleharapok a számba, hunyorítok, és várom a végső mozdulatot . . .
De nem jön . . .
Hozzáérinti a hideg kést a torkomhoz . . Megborzongok . . .
Mélyen szemembe néz...Sötétséget látok és elszántságot, gyülőletet és megvetést . . .
Fejéhez visszaviszi a kést és egy hirtelen mozdulattal belémdöfi . . .
Azaz belémdöfné... De az utolsó pillanatnál...
FELÉBREDEK...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-09 00:00:00
|
Történetek
Bezárta az ajtót és a kis polóját már vette is le, de már azon keresztül is jól látszott a melle, mert melltartó nem volt rajta. Olyan édes feszes mellei voltak, kis barna mellbimbói, csak az ölembe ült és már a nyelve a számba volt, ahogy elkezdtem masszírozni a kis mellet, a kis bimbója már olyan kemény volt, hogy már szúrt, hehe.
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-15 00:00:00
|
Történetek
Norbi látva kiéhezett puncimat, magára rántott és megkeményedett bimbóimat kezdte csókolgatni. Én pedig megleptem őt azonnal, hogy a farkára csúsztattam vágytól izzó puncimat. Gyönyörű nagy farka volt és mélyen belémhatolt. Ekkor Roland mögém helyezkedett és lassan elbarangolt csodálatos popsimban...
Hozzászólások