Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Este megnyúlnak az árnyak.
És végül a végszó... Így lesz vége annak amit senki sem keresett.
Figyellek. Már régóta. Csak csöndben, úgy, hogy ne zavarjalak. Sokszor látom ezt. Ezt az arcodat....
Ma olyan történt amire sose gondoltam suli után ki mentem az erdőbe sétálni, hideg volt de...
Ez a történet arról szól, hogy valójában hogy élt a család. Mert senki nem tudta, hogy a falak...
Friss hozzászólások
bendegoose: Ezenkívül ellenszenvessé tett...
2020-05-25 18:55
Pavlov: És persze a Facebookon és az I...
2020-05-25 12:31
Pavlov: Ez és más szendvicses történet...
2020-05-25 12:30
MN80: Ez nem videó, hanem csak leírá...
2020-05-25 11:16
semeTipsum: Azért, mert ez egy pornójelene...
2020-05-24 22:39
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Mint egy hercegnő

Nini előrefurakodott a tömegben. Nem akart elmulasztani semmit. Nem volt nehéz dolga a nyomakodással, mert olyan kicsi volt. Hallotta a nővére hangját ahogy az azt mondja neki hogy várjon, de nem figyelt rá. A nővére úgyis megtalálja majd. Mindig megtalálja.
A lánynak igaza lett. Az idősebb testvére hamarosan mellette térdelt és azt mondta:
-Nini! Ne rohanj így el legközelebb! Mi lesz ha valami bajod esik? Mit fogok anyának és apának mondani, ha elveszítelek?
Nini felé fordult és átkarolta, de a szemét közben a tömeg előtti téren tartotta. A hercegnők előléptek a templomból. Hét karcsú fiatal nő aranyszínű lepelben és arany ékszerekkel díszítve. A menetüket dobolás és énekszó kísérte. Lassan lépdeltek a rituális zene ütemére. Egyenesen előre meredtek, mintha transzban lettek volna.
A templom udvarának közepére érve megálltak és felsorakoztak a tömeggel szemben. Mögöttük hét alacsony oltár volt, amiket erre a különleges alkalomra készítettek. Mintha láthatatlan jelnek engedelmeskedtek volna, lecsúsztatták vállukról a leplet és felfedték szépségüket Nini és a többi néző előtt. A lány levegő után kapott a formás, feszes testek láttán. Bármit megadott volna, ha neki is olyan büszkén kiemelkedő keblei lettek volna mint a hercegnőknek. Olyanok mint a nővérének. Az egyik kezét lejjebb csúsztatta és a vékony ruhaanyagon keresztül megszorította a nővére puha mellét. Ora megrándult és Nini érezte hogy testvére mellbimbója megmerevedik. Egyetlen jelenlevő sem vonhatta ki magát a pillanat izgató hatása alól.
Nini szeme majd kiesett a helyéről. Eddig még hercegnőt sem igen látott, nemhogy egyszerre ennyit, ráadásul meztelenül. A birodalom fejedelmeinek legvonzóbb lányai álltak ott csupaszon és Nini legeltethette a szemét rajtuk. A lány bizsergést kezdett érezni a testében és még jobban megszorította a nővérét. Az pedig reagált: az egyik kezét Nini vékony inge alá csúsztatta és simogatni kezdte az aprócska halmot.
-Olyan szépek! -zihálta Nini.
Ora csak bólintott. Szavakkal nem tudta volna leírni azt a szépséget amit látott. A gyönyörű lányok letérdeltek. A főpap hozzájuk lépett és tiszta, erős hangon beszélni kezdett:
-Száz esztendővel ezelőtt legnagyobb uralkodónk elhagyta ezt a világot és másik létbe lépett az igazak közé. Minden évben megemlékezünk távozása napjáról és ajándékot adunk neki, hogy emlékezzen ránk és áldása kísérjen minket háborúban győzelmes csatákat hozva, békében pedig termékenységet biztosítva a földeken és otthonainkban. Hallj meg bennünket ó síkságok felszabadítója és hegyek védelmezője! Te, aki a sivatag szegény vándoraiból megalkottad népünket, hallj meg bennünket! Nem felejtettünk el téged és ma téged dicsőítünk. Száz éve elhagytál bennünket. Egyetlen ma élő férfi vagy nő sem láthatta az arcodat. A fiaid éltek majd meghaltak, az ő fiaik is éltek és meghaltak. De nem felejtettünk téged! Ezen a napon évről évre elhoztuk neked a legédesebb borunkat, a legkövérebb jószágainkat és legdrágább kincseinket. De ma, a századik ünnepnapon még többet hoztunk. Ezúttal neked ajánljuk leggyönyörűbb lányainkat is!
A térdelő szépségek felé intett és folytatta:
-Ők a birodalom legerősebb fejedelmeinek legszebb lányai. Felajánljuk őket neked hogy szolgáljanak és gyönyört hozzanak neked égi palotádban.
Nini és Ora átszellemülten nézte ahogy a lányok felálltak, megfordultak és az oltárokhoz léptek, majd nyugodtan leültek az alacsony kőemelvényekre és várták a főpapot aki egy hosszú, fekete obszidián késsel a kezében közeledett hozzájuk.
Az első hercegnő -a legalacsonyabb rangú- hanyattfeküdt az oltárán. Talpai a földön maradtak, a karjait pedig a feje fölé emelte. A csuklóit segítők ragadták meg és szorosan leszorították a csiszolt kőlapra. Ora keze Nini combjai közé csúszott és ott nedvességet talált. A főpap felemelte a kést majd lecsapott és a penge az oltáron fekvő lányba fúródott. Nem volt fájdalomkiáltás, csak egy elfojtott nyögés hallatszott miközben a lány mellkasába merülő kés mellett vér kezdett ömleni. A fiatal test megvonaglott egyszer, majd még egyszer… azután mozdulatlanná vált.
A főpap kirántotta a kést a halott lány testéből és magasra emelte hogy mindenki láthassa a róla lecsöppenő vért. A tömeg önkívületi állapotba került. Nini úgy érezte hogy pusztán az izgalomtól ő is menten meghal. A nővére a duzzadt csiklóját simogatta, a csípője pedig önkéntelen mozgásba lendült. A főpap otthagyta elterülve az oltáron az első hercegnőt és a következőhöz lépett. A második lány az elsőhöz hasonlóan hanyattfeküdt. Becsukta a szemét és elmosolyodott amikor a kés a levegőbe emelkedett felette. A segítők újra szorosan lefogták a csuklókat és a penge újra lecsapott. A lány teste ívben megfeszült. Szeme és szája minden elképzelhetőnél nagyobbra nyílt. A hosszú, karcsú lábak vadul rúgtak néhányat mielőtt ő is mozdulatlanná vált volna. A nézők önkéntelenül elégedett sóhajt hallattak és Nini velük tartott. A fejét a nővére vállára hajtva, arcát a tér felé fordította nehogy elmulasszon valamit és közben elszántan markolászta, simogatta Ora mellét, néha pedig gyengéden megcsípte mellbimbóját.
Amikor a harmadik hercegnő hanyattfeküdt és a kés fölé emelkedett, Ora ujjazni kezdte Nini t. A fiatalabb lány nyüszítő hangot hallatott és érezte hogy közeledik az orgazmusa. A kés a következő áldozat remegő mellkasába merült, Nini pedig felkiáltott. A hüvelye összerándult nővére ujja körül. A harmadik hercegnő vonaglott és rugdalt, Nini pedig csak élvezett és élvezett. Az ujjai rátaláltak nővére puncijának síkos nedvességére. A negyedik lány utolsó rángásainál Ora is elélvezett.
Amikor a hatodik hercegnő feküdt hanyatt, Nini érezte hogy újabb ujj csatlakozik a már bent levőhöz szétfeszítve és kellemesen kitöltve hüvelyét. A csiklója a nővére tenyerének nyomódott. A két ujj ki-be mozgásának kéjes érzetétől majdnem összerogyott, de sietve igyekezett hasonló kellemes érzést nyújtani a nővérének. Amikor a penge a hetedik hercegnő mellkasába merült, a két lány egyszerre élvezett el és kórusban nyögve roskadt össze.
Nini elbűvölve nézte ahogy a segítők a testeket egymás után az égető emelvényre fektetik. Az emelvény alatt hatalmas rakás fa várta hogy meggyújtsák. A hercegnők lélegzetelállítóan szépek voltak életükben és hasonlóan gyönyörűek voltak holtukban. Nini csodálattal gondolt az önzetlen odaadásukra, amivel önként áldozták fel fiatal életüket. Soha nem látott még ilyen magával ragadó dolgot és tudta hogy nem is fog többé.
Amikor a testeket megfelelően elrendezték, a főpap újra a tömeg felé fordult és azt mondta:
-Amikor a lángok felcsapnak, legnemesebb lányaink teste füstté válva az égbe emelkedik ahol Ő maga vár reájuk. Ha van valaki, aki megfelelő korú, hajadon és szeretne csatlakozni hozzájuk, az lépjen elő és szóljon!
A tömegen néma csend lett úrrá. Egy lány előresétált az oltárok elé, ahol még mindig ott feküdtek a levetett leplek és megszólalt:
-Én, Nara...szeretnék velük menni…
A főpap végignézett rajta és azt felelte:
-Vetkőzz le leány és fedd fel magad!
A Nara nevű lány levette a ruháját, a főpap pedig elégedett arckifejezéssel mustrálta. A lány ugyan nem volt olyan szépség mint a hercegnők, de formás és szépen fejlett volt. Kicsit alacsonyabb volt azoknál, de a főpap úgy vélte, hogy méltó arra hogy velük szolgáljon. Sőt, a nagy ős talán még örül is majd egy kis változatosságnak.
-Velük mehetsz leány! -mondta.
Nara mögé lépett. Bal kezével a lány melleit és hasát cirógatta, a kést tartó jobb kezével pedig átkarolta Nara-t és felkészült a végzetes döfésre. Azután határozott mozdulattal a lány szívébe döfte a pengét, majd elkapta az elernyedő és összeroskadó testet. Egy segítő átvette tőle Nara testét és a máglya feletti emelvényhez vitte ahol a hercegnők három rétegben egymásra fektetett testéhez támasztotta ülő pózban. Nara feje oldalra billent. Úgy tűnt mintha a lány csak leült és elszundított volna.
Újabb lány lépett előre majd egy még újabb. A főpap magabiztosan, sohasem kapkodva dolgozott és az emelvényen egyre nőtt a testek kupaca. A lányok nemsokára sorban állva várták a szemrevételezést, a jóváhagyást és a véget az obszidián pengétől. Nini ujjazni kezdte magát és annyira elmerült a látványban hogy észre sem vette amikor Ora felállt mellette és levetkőzött. Szinte megbénult, amikor meglátta a meztelen nővérét előresétálni és meghallotta annak csengő hangját:
-Én, Ora, szeretnék velük menni…
“Ora nem mehet! Mit lesz velem a gondoskodása nélkül?” -gondolta döbbenten Nini, de mielőtt összeszedhette volna magát egy tiltakozó kiáltásig, már meg is történt a dolog. Ora ajánlkozását elfogadta a főpap és a kés mohón merült a mellkasába. Nini mintha lassítva látta volna a történteket. Ora, a meztelen, istennői szépség hátával a főpapnak támaszkodik, szeme csukva és teljesen megadja magát. Kis terpeszben állt és Nini még a korábbi orgazmusoktól duzzadt és szétnyílt kisajkakat is ki tudta venni. Látta ahogy a kés a nővére testéhez közeledik, majd az egyik mellbimbója alatt az íves kebelbe merülve eltűnik. Ora szája hangtalan “Ó”-ra nyílt, tekintete pedig előre meredt. A lábai önkéntelenül megrándultak, majd feje előreesett ahogy elszállt belőle az élet. A teste teljesen elernyedt a főpap karjai közt, aki a derekát átkarolva és a kést a mellébe nyomva megtartotta amíg egy segítő át nem vette tőle.
Nini-n a döbbenet mellett elkeseredés lett úrrá. Nem élhet Ora nélkül. Nem maradhat miközben Ora nélküle távozik. Előreugrott és ruháját magáról letépve azt kiáltozta:
-Engem is! Én is menni akarok!
A főpap lenézett rá. Túl vékony és túl fiatal.
-Túl ifjú vagy gyermekem. -mondta lágyan, szinte bocsánatkérően.
Nini kétségbeesetten tovább próbálkozott:
-De én is velük akarok menni! Kérlek!
A főpap egy könnyed mozdulattal félretolta. Nini könnyes tekintettel nézte ahogy újabb lány lép elő, jelenti be a nevét és vágyát, a főpap pedig teljesíti az óhajt. A segítők átvették a testet, a főpap pedig az emelvény felé fordult hogy ellenőrizze az elrendezést. Nini ekkor látta meg az esélyt. Az ifjúsága szánalmasságát kétségbeeséssel vegyítve előrelendült, kikapta a kést a főpap kezéből és a templom felé rohant. Kiáltásokat hallott, de olyan gyorsan futott ahogy csak tudott. Néhányan utána iramodtak. A lány futás közben a mellkasába akarta döfni a kést, de nem talált a bordái közé és csak fájdalmat okozott magának a keble megvágásával. Újra próbálkozott, de megint csak hasonló eredménnyel járt, úgyhogy az egyetlen dolgot tette ami eszébe jutott és a hasába döfte a pengét. A kés könnyedén becsúszott, Nini pedig megbotlott és elesett. Éppen akkor zuhant teljes testsúlyával a markolatra, amikor üldözői odaértek és körbevették. A lány úgy érezte mintha kettévágták volna. Kezek ragadták és fordították meg. Kirántották belőle a kést, de már elvégeztetett. A főpap szomorúan nézett le rá. “A kis bolond…. még csak nem is elég fejlett… de micsoda lelkierő és elszántság hajtja!” -gondolta.
-Ő is mehet még a többivel, de ennyi. Többen már nem. -mondta.
Nini érezte hogy felemelik és viszik. A szeme csukva volt és nem volt ereje kinyitni. A fájdalom rendkívüli volt és valamiért nem kapott levegőt. De ahogy a vér elhagyta a testét és egyre gyengült, a fájdalom is enyhült és apró lélegzetvételekre is képes lett. Érezte hogy ülő pozícióba igazítják azután nem volt több mozgás. A feje valami puhának támaszkodott. Pár pillanatig a légzésre koncentrált, majd rájött hogy mégis képes kinyitni a szemeit. El sem hitte amit látott. Az imádott nővére arca volt a szeme előtt. Ora szemei is nyitva voltak, de nem látszott bennük élet. Nem számított. Együtt voltak és együtt mennek a mennybe, ahol örökre együtt lesznek. Nini gyenge volt, de még volt benne annyi erő hogy kezét a nővére combjai közé csúsztassa. A nedves, puha hús volt az utolsó amit érzett.
A főpap nézte ahogy a farakás lángra kap. A hercegnők testei körül szolgálólányok testei ültek, mintha csak aludnának. Dicsőséges és ragyogó felajánlás volt. Észrevette a fiatal lányt aki a végén feláldozta magát. A keze mintha a mellette levő lány ölében lett volna… Szinte illetlenül fiatal volt… Azután eszébe jutott valami. Terjedt egy ködös, de kiirthatatlan pletyka, miszerint a nagy uralkodó utolsó éveiben a fiatalabb lányokat jobban kedvelte volna… Elmosolyodott magában miközben a testeket elemésztő lángokat nézte. Talán igaz a legenda. Még az is lehet, hogy a nagy előd az összes közül a legfiatalabbnak fog legjobban örülni.
Hasonló történetek
5458
A Halál-sziget egy erdei tavánál egy húsz éves fekete hajú amazon lány és egy huszonöt éves magyar fiú fürdött. Bár ezt inkább nevezhetném „hancúrozásnak” mint fürdésnek. A fiú átölelte a nála húsz centivel alacsonyabb amazon lányt és megcsókolta...
4767
Fejük egyre közelebb került egymáshoz. Az angyal név szerint Cerbeusz kezét Zita arcára tette és megcsókolta a lányt. Csókjuk tiszta volt, fölemelő és szenvedélyes. Érezni lehetett benne a szerelmet. Gyengéden csókolták egymást...
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: