Melani a fehér szőrű kanca.
Melani vágtatott az Északi tenger partján. A nap már lebukott a látóhatár mögé, kellemes szürkület volt. A ló harmóniában volt a természettel és saját magával.
Éva monokiniben fürcsizett a tengerben. A nagy körte formájú cicikről és a nő hosszú fekete hajáról folyt a víz. Észrevette Melanit. A ló fantasztikus látvány volt, úgy érezte, hogy muszáj felülni a kanca hátára. Elvégre egy varázslatos estén bármi megtörténhet. Az állat elfutott. Este lett, sötét, hosszú éjszaka. A csillagokat eltakarták a felhők, kellemes hőmérséklet volt. A nappali forróságot felváltotta az élhető 20 Celsius fok.
Éva sétált a tengerparton és a fehér szőrű lóra gondolt. - Vajon honnan jött? - kérdezte a hullámoktól.
Piros fényt látott a messzeségben. Tudta jól, hogy világító torony fénye. Megborzongott úgy érezte, hogy egy hajón hánykolódik a viharos tengeren talán egy előző élet emléke jött felszínre. Éva érezte a talpai alatt a meleg homokot sétált az éjszakában és úgy érezte, hogy csak ő és a fehér szőrű ló élnek a földön Pár óra elteltével oda ért a világítótoronyhoz, megállt és hallgatta a tenger hullámait. A torony piros fénye mutatta az utat a hajósoknak. Talán a világító torony a fehér szőrű kancának is utat mutatott ugyanis a nő nyerítést halott. Rögtön a hang irányába fordult és látta a lovat. Az állat nézte Évát.. A nő nézte az állatot. Megnyúlt a pillanat. A beszédnek nem volt jelentősége. Éva némán az állathoz sétált és megsimogatta.
- Honnan jöttél? - kérdezte . Majd egy hirtelen mozdulattal felült a kanca hátára. Ló és lovasa élvezték a tengerpartot. Melani néha belegázolt a vízbe.
- Legyen a neved Melani. - mondta a lónak.
Egész éjszaka lovagolt a tengerparton. Hajnalban egy férfit vett észre. Melani egyenesen a férfihoz vágtázott.
- Szia Melani , végre, hogy előkerültél. - mondta a félmeztelen izmos nap barnított férfi
- Éva vagyok, remélem nem baj, hogy felültem a lovadra. Egyébként én is Melaninak neveztem el.- mondta és arra gondolt, hogy a világító torony mutatott neki utat talán a szerelemhez és nézte az izmos jóképű férfit
- Szerencsés ez a hajnal előkerült az elkóborolt lovam. Ráadásul monokinis hercegnő jött hozzám fehér szőrű lovon. - mondta a férfi és nagyot nevetett.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Felöltöztették este feketébe a lányt, esküvői díszeket festettek arcára és kezére, felékszerezték, fején a kendőt ezüst pánttal fogták oda, nyakába arany láncot akasztottak, ujjára égköves gyűrűket adtak, derekát arannyal átszőtt övvel díszítették, és lábára selyem szandált húztak. Aztán az asszonyok elénekelték neki a menyasszony dalát...
Hozzászólások