Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Megérte?
Egy kiló alma 78 forint, 15 kiló hagyma 1000 forint. Egy pernyi boldogság megfizethetetlen. Ismertem egy gyermeklelkületű ifjút, ki életéből körül-belül 70 napot harcolt azért, hogy csalódhasson valakiben, kit annyira szeret még most is. Ez mennyit ért Neki? Sokat. Felfogása e nemes vaddal szemben megváltozott és most már csak egy lecke, melyet megtanult és megbukott belőle. Megérte? Igen, mert mindent egy lapra tett fel és elhibázta. Megérte? Igen, mert az abszolútot elrontotta. Megérte? Ige, mert megismert egy nagyszerű embert. Megérte? Igen, mert megtudta mi az szeretni. Megérte? Igen, felnyílt a szene, észrevette, hogy egy jelentéktelen pont a végtelen mezején. Megérte? Igen, mert elszörnyedt az anyagi világtól és meglelte a mezőt, melyen száz virág nyílik neki. Megérte? Igen, mindennek ára van és ha fizetünk megéri, de mindig pénz a fizetőeszköz. Megérte? Igen, oly sokáig hitte lesz számára babér, de most már tudja, hiú ábránd az egész. Megérte? Igen, az év négy tavaszból áll, csak lelkünkben néha későn jön el ez az év. Megérte? Igen, a tudatos ráébredés a dolgok ízére, a hasztalan okfejtés, a hiábavaló munka. Megérte? Nem, e korcs nemzedék, mely pénztől bűzlik, még a lerágott csont után is pénzt követel. Megérte? Talán, a remény él, s az élet oly hosszúnak látszik, pedig csak egy szúrás és vége mindennek. Megérte? Soha, semmi a világ lényege, melyben tükröződik az ember maga, oly kicsi, hogy magát észre sem veszi.
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-02 00:00:00
|
Egyéb
Elkezdtünk beszélgetni, kiderült hogy a neve Laci, és hogy 21 éves. Nagyon megtetszett nekem, és úgy éreztem, hogy én is neki. Ahogy beszélgettünk, egyszer csak a keze a lábamon volt, és simogatott, nagyon jól esett, már akkor éreztem, hogy köztünk nem lehet csak egy kaland, ennél több kell nekünk...
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-16 00:00:00
|
Egyéb
De ha tényleg szeret? Megvár. És megvárom. Megvárjuk egymást, addig a pillanatig, amíg elveszünk egymás tekintetében. És amikor, - mint mikor elalszunk, és ébredünk, hogy a kiesett álmok mikor is jöttek, - megcsókoljuk egymást. Az lesz a szerelem. Mikor csak odahajolok, és egy apró csókot pihegek az ajkaira. Mikor átkarolom, és kiráz a hideg, mikor megremeg a kezem. És nem érdekel, hogy izzad a tenyerem, hogy a hajam kócos, hogy őt is rázza a hideg...
Hozzászólások
Az ilyen szösszenet akár a fiókban is maradhatna, nagyjából oda is szól.
Nem?
:sleeping: