Kopogtatásra ébredt. Bizonyára megint elbóbiskolt tv nézés közben. Újból kopogtattak az ajtón, ezúttal türelmetlenebbül. Komótosan felkelt és lassan elindult az ajtó felé, miközben azon töprengett vajon ki keresheti pont őt.
- Bizonyára eltévesztette a házat.- ám ekkor belé hasított a felismerés villáma. Eszébe jutott miért is van itt, hogy mit rejteget. Szíve hevesen kezdett el verni, tenyere izzadt és közben arra gondolt, hogy talán most eljönnek, és végleg véget vetnek annyi évi rettegésnek. Keze remegett miközben a kilincs felé nyúlt. Elfordította a gombot és az ajtó kitárult. Egy kissrác állt ott.
- Ez csak az újságos fiú.- gondolt a az öreg.
- Mit akarsz?
- Bejöhetnék?
- Minek?
- Lenne egy kérdésem.
- Csak ugyan? Miért is? Csak közlöm öcskös, hogy neked nincs más dolgod, mint lerakni azt a kibaszott újságot és elhúzni a csíkot.- mondta az öreg a jól megszokott mogorva stílusában és a szó lendületével, becsapta az ajtót. Pontosabban csak be akarta csapni, mert a srác kirakta a kezét ezzel megakadályozva, hogy az ajtó becsapódjon.
- Engedjen be!
- Ugyan miért kéne ilyet tennem?
- Mert tudom.
Mit, kérdezte volna az öreg, de csak sóhajtott egyet.
- Rendben gyere be.- A srác elégedetten besétált a házba és megállt a nappali közepén.
- Esetleg nem óhajtasz helyet foglalni?- kérdezte gúnyosan az öreg. A srác válaszra sem méltatta. Végigjártatta a szemét a szobán, majd végül megállapodott az öregen. Egy darabig némán nézték egymást, míg végül a srác a kandalló elé sétált. Próbálta összeszedni a gondolatait. Annyira izgatott volt egyben persze büszke is magára, hogy ekkora titok gazdája lett. Csak állt ott és azon gondolkodott, hogyan is kezdjen bele. Orrát facsarta a ház iszonyatos bűze: a dohány és az alkohol szag keveréke...
... Ennek már vagy tíz hosszú éve, s most itt ül, szemébe éles fény világít. Hunyorítania kell. Vele szemben egy nyomozó áll. Meggyötört, fáradt az arca. A nyomozó eltolja a srác szeme elől a lámpát.
- Sokkal jobb.- gondolja. Szinte már könnyezett a szeme az erős fény miatt. De lehet, hogy az ütéstől , amit a nyomozó mért rá az előbbi nemleges válasza miatt. Valószínüleg már be is lilult.
- Szóval megkérdezem mégegyszer: Mit tudsz?
- Én pedig elmondom újra: Nem tudok semmit.
- Egy nagy szart! Pontosan tudom, hogy tudod!
- Akkor meg minek kérdezted?
- Gondoltam megadom az esélyt arra, hogy őszinte legyél. Na akkor halljuk!
- Nem t-u-d-o-k semmit. Különben is miért jó nekem, ha beszélek, hah?
Megmondom neked: egyrészt, mert talán 30 év helyett csak 20at kapnál, másrészt meg nem töröm ki az összes végtagodat.
- Húh, de megijedtem! A csúny nyomozó bácsi meg akar verni! Maga azt hiszi nem mindegy már nekem, hogy mi lesz velem? Tőlem itt helyben fejbe is lőhet.
- Nem az túl könnyű lenne. Utoljára kérdezem: hajlandó vagy beszélni vagy nem?
- Nem .
- Akkor garantálom, hogy itt fogsz megrohadni!!
- Most azt hiszi megijedtem, igaz? Hát akkor közlöm, hogy nem. Most pedig menjen ki innen és mondja meg az üvegfal mögött lévőknek, hogy bekaphatják! Soha nem fognak választ kapnia kérdésükre...
maybe to be continued...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Michel a következő hullám tetejéről vette észre a sziklát. Tudta, hogy vége van. A következő pillanatban a hajó pozdorjává tört alatta, ő pedig csuklóin a szétszakadt kötéllel elsüllyedt a hullámokban. Fuldokolni kezdett, de aztán rájött, hogy kap levegőt. - Biztosan valami légbuborékba kerültem - gondolta, de ekkor meglátta ismét a női arcot. Kék szemek, gyönyörű telt ajak, hullámos haj, mely egybefolyt a tengerrel lassan az alakja is kirajzolódott. Tökéletes keblek, lapos has vékony...
Fél évig volt az elvonón. Zsolt minden nap meglátogatta. Először csak szakmailag karolta fel, de aztán, ahogy Andrea szépsége, és nyugalma kezdett visszatérni, úgy szerettek egymásba. Mikorra a lányt gyógyultnak nyilvánították, tudták, hogy össze fognak költözni. Andrea vissza sem ment a régi lakásába...
Hozzászólások