Dél volt. Ma is felcsendült az öreg templom avarcsörgető kongása. A lágy tavaszi szellő hordta az utcán összegyűlt apró, fának korai termését, fehér köpenybe öltözött szirmokat. Rügyező ágak sokasága tárult elém, itt a szobám ablakában állva. Néztem a szemközti, felújított ház udvarában futkározó kislányt, miközben a levegőben kacsázó lepkét üldözte. Lassan, halkan leeresztettem az ablakot, átölelő redőnyt, s a testemen úrrá lett fáradságnak engedve ledőltem a szoba sarkában elhelyezkedő merev ágyra.
Tizenöt perc múltán…
- Megmondtam fiam! Takarodj a szobádba!
- De…
- Semmi de… gyere csak ide… majd én megtanítalak a viselkedésre… -erőteljesen vonszolt a lépcső lejáróig. –itt töltesz egy kis időt, és ha jól viselkedsz hamar, kijöhetsz
- De Apa… én félek itt (körülnéztem), itt a pincében
- Kuss legyen te átkozott kölyök –ordított rám, s hirtelen becsapta az ajtót.
Hány óra van. Megint elaludtam, pedig be kell mennem az intézetbe.
Gyors rendbe szedtem magam, s a ház előtt tanyázó tűzpiros autóval elindultam a Sárkapui utcában lévő Elmezavarodottak Intézetébe.
„miért nem halsz meg, utállak, nem vagy az apám”
„miért nem halsz meg, utállak, nem vagy az apám”
„miért nem halsz meg, utállak, nem vagy az apám”
Megint ez a párperces iszonyú fejfájás…
Itt is vagyok… úgy látom valami gond, van… mit kereshet itt a rendőrség…
„remélem az apámmal történt valami”
Már csak egy szint… 104-es szoba… jól látom, ott vizsgálódnak a rendőrök…
Megtörtént, végre meghalt… már idejét sem tudom, mióta szerettem volna ezt.
- Uram jól van –lépett oda hozzám egy rendőr
- Igen csak a fejem… (térdre ereszkedtem), úgy érzem, mindjárt szétszakad
- Biztos nincs baj?
- Ni…
Ma értem is szól a templomi harang, amit innen lentről is meghallok. Hideg a föld, de lassacskán ezt is megszokom majd. Testem az avar királyainak hosszas élelmét biztosítja… de évek múltán már csak gazos, ápolatlan, elfeledett sírkő árulkodik arról, hogy meghaltam.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
laci78:
@Rémpásztor: várható folytatás...
2025-11-03 19:59
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Ismered azt az érzést, amikor rájössz, hogy valaki, valami iszonyúan hiányzik, és nem teljes az életed, mert nem kaphatod meg azt, amire istenigazából vágysz, nem kaphatod meg azt, amitől boldog lehetnél, kis morzsákra futja csak, de ez nem elég, mert a vagy szélviharként tombol benned?
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Hozzászólások
Az a baj, hogy E/1-ben írtad így nem igazán tudtam átélni, sőt a végén kicsit hülyén jött ki, hogy arról írsz mi történik a halálod után.
Ahogy Manila írta: "...sejtem a hangulatot és az érzések morzsáját, amit át szeretnél adni..." de nálam is van egy de.
De nem sikerült, nem jött át, csak az érzi, aki tudja, vagy akarja, vagy mindkettő.
Javaslat: néhány vesszőhibából és egyéb részletből azt gondolom, hogy te még 20-on alul vagy. Ez nagyszerű! Kérlek mutasd meg másoknak is amit írsz, valamint olvasd el, hogy miként írnak mások, pl. ilyesmi témáról.
Máskor jobban bontsd ki, ne legyen ennyire "sűrű"! Próbálj úgy gondolkodni, hogy amit írsz, azt annak is meg kell értenie, aki nem élt át még hasonlót sem!