Harry Potter, szerelmes rész

Towel boy


- Rohadt Potter – motyogta Draco a bajsza alatt, ahogy a kihalt folyosón ballagott. Ötödik éve, hogy a kviddics csapatban van, és még egyszer sem sikerült megverni a Griffendéleseket. A mai meccs sem volt különb. Fej-fej mellett száguldtak a cikesz felé, de mégis Harry ért oda előbb. -Rohadt Potter – Ismételte a Mardekár szőke hercege. Nem bírta tovább a rideg pillantásokat a klubhelyiségben, így hát elhatározta, hogy elmegy mosakodni.

Úgy tűnt, hogy egy lélek sincs a prefektusi fürdőben. Draco tovasétált a pózoló hableány képe, majd az óriási fürdőkád mellett. Nem volt pancsolós kedvében. Továbbment a következő helységbe, ahol csak egy csap és egy zuhanyzófülke állt – az utóbbi éppen használatban volt.

- Öhm... Hello? – kérdezte Draco zavartan; nem nagyon akart emberekkel beszélni emberekkel (főleg nem egy pucér emberrel, akitől csak egy bepárásodott üvegajtó választotta el).

- Ki van itt?- válaszolt egy riadt lányhang, miután a vízcsobogás megszűnt. - Malfoy! Pont te hiányoztál!

Átlát az üvegen? ~ gondolta Draco. ~ Biztos párasemlegesítő varázslattal van belülről ellátva. - Weasley! - ismert rá a Mardekáros a cinikus hangra. - Miért nem ünnepled a Griffendélt a többiekkel? Csak nem fizetni kell a belépőért?

- Talán nem vagyok ünneplős kedvemben! És te miért nem picsogsz Piton professzor ölében a Mardekár veresége miatt?

- Nagyon vicces Weasley! De engem legalább senki sem dobott egy kínai nyafogós libáért. - Úgy tűnt, ezeknek a szavaknak meg volt a hatása, mert egy tompa csattanás hallatszott; mintha a szappan leesett volna.

- Honnan tudod?

- Honnan ne tudnám? Egyik nap még undorítóan kéz a kézben járkáltok fel és alá Potterrel, a másik nap már Chang ül az ölébe... kár érte, jó bőr. Bár én nem váltottam volna. - Draco a szájába harapott, ahogy befejezte a mondatot. Bár sose ismerte volna be, mindig is tetszett neki a legkisebb Weasley. ~ Miért ne? Szép lány, és ami a legjobb benne, Pottert bosszantaná, mert a volt barátnője, nem is beszélve a vízlipatkányról, akinek kishúga~

- Draco? Ide adnád a törölközőm? - kérdezte Ginny remegő hangon. Dracót ez nagyon összezavarta. Meg sose szólította Dracónak a lány. Úgy érezte, muszáj megszereznie ezt a különös lányt. Ahogy az akasztó felé nyúlt, két törölközőt látott. Egy halványzöldet és egy rikító pirosat. ~ Melyik lehet az övé? Remélem a zöld az. Ha nem is Mardekár-zöld, de akkor is. Potter nem érdemli meg, hogy Ginny az ő háza színébe törölje a testét.~

- Melyik az?

- A zöld. - Egy győzedelmes mosoly tűnt fel Draco arcán. ~ Engem választott Harry helyett.~ Egy úri mozdulattal beadta a törölközőt az üvegajtó felett. Ginny kilépett a fülkéből. Az egész mellkasa (már amennyi látszott belőle) víztől csillogott. Vörös haja egy kócos kontyba volt feltűzve, csak néhány rakoncátlan tincs omlott le vállára. Úgy nézett ki, mint egy gyönyörű erdei tündér. A csaphoz lépett, aminek a szélére tette a dolgait. Egy arany láncot csatolt fel a nyakába.

- Hát ez is ritka! Egy Weasley értékkel! ~ Kuss Malfoy!!!~

- Igen - a vörös ridegen mosolygott. - Képzeld, meg beépített csatornarendszerünk is van! – Ginny egy majdnem üres fogkrémes tubusból próbálta kinyomni a maradékot, de nem nagyon sikerült a művelet. Talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, mert a következő pillanatban Ginny földhöz vágta a tubust is, meg a kefét is, majd zokogásban tört ki. Draco tudta, hogy nem kéne, de az eszénél erősebbnek bizonyultak a vágyai. A lányhoz lépett, és átkarolta a derekát.

- Sssshh! Használhatod az enyémet, az még szinte tele van.

- Te barom! - Ginny nevetése félbeszakította sírását, de nem sokáig, mert a következő szavát megint könnyek kísérték. - Miért nem vagyok elég jó neki? Miért akarja inkább azt a kis ribancot? Én mindent megtettem volna neki, de neeem! Ő inkább a kis pityergő picsával etyepetyézik! Hát én is tudok sírni! - Azzal a mozdulattal Draco vállára borult, és keservesen zokogni kezdett.

- Ugyan már! Nem is értem, mit ettél Potteren. Mert hát nem egy szívtipró. Ha nem lenne híres, akkor Zombi nyuszi lenne a beceneve, ás csak Hugrabugos ronda, félénk csajokkal randizna. Draco Malfoy sokáig képtelen volt kedvesnek lenni; Ginnyt vállánál fogva a falhoz nyomta, és erőszakosan megcsókolta. Legnagyobb meglepetésére a lány nem tiltakozott. Egy néhány perces nyelv-háború után Ginny visszahúzódott.

- Hat asszem ez felért egy fogmosással - mondta a vörös épp olyan cinikus hangon, mintha mi sem történt volna. Hátat fordított, és elkezdte felszedni a cuccait.

- Ne menj még!

- Késő van.

- Látlak majd?

- Hát persze! Ugyanabba az iskolába járunk, emlékszel?

- Tudod, hogy értem. - Erre Ginny megfordult, és elmosolyodott.

- Rossz szokásom, hogy minden nap este 11-kor zuhanyok.


THE END