Ha léteznének Istenek, nap mint nap találkoznánk velük, gyönyörködhetnénk nagyságukban és fényes kilétükben. A nagyságukban, amelyek tiszteletükre ébresztik az embereket és alázattal hajtanak térdet előttük.
A fényességükben, melyet földi napként ontanak magukból azért, hogy az emberek testét, szívét és lelkét melegséggel töltsék el.
Ha léteznének Istenek, a világ bármely szegletén is járunk, vigyázó szemmel, erős karjukkal és kivont karddal a nyomunkban járva mindig készek megoltalmazni minket a gonoszerőktől.
Ha léteznének Istenek, bizonytalanságunkban, tanácstalanságunkban mindig számíthatunk bölcsességük határtalan és kiterjedt virágosmezejére, ahol, ha csokorba szedjük az ott fellelhető színes virágok sokaságát, a tudás tarka és illatos virágcsokrával jutalmazzuk meg magunkat és azokat, akiknek ajándékba adjuk tovább.
Ha léteznének Istenek, bánatunkban és gyászunkban megérintenék a vállunkat, és vígasztaló szavakkal terelnének vissza a vigaszság derűs ösvényére.
Habár szorult helyzetünkben vergődve gyakran imádkozunk segítségért, olybá tűnik, hogy senki sem indul megmentésünkre. Rá kell hogy jöjjünk, ezek az Istenek nem léteznek...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
SirXD-nek
Beküldte: Anonymous ,
2018-09-15 15:00:00
|
Merengő
*ring* *ring* *ring* majd csönd, mint minden egyes nap. Reggel van, tudod te is mint mindenki, érzed hogy nem akarod.
Hozzászólások