Visszatérve a valóságba... kicsit komplikálódott a szituáció. Mindkettőnknek volt kijelölt ösvénye.. kötelező haladási iránnyal. Igen ám... s ekkor kezdtek összekuszálódni a szálak. A rózsaszín köd elvegyült a kialakuló tornádó előszelével. Tornyosulni kezdtek a korlátok... melyek újabb bonyodalmakat okoztak.
De hogy miben rejlik varázsa.. miként lett elemi részem ő?
Először is...na mi is az első. ?? Haladjunk kivűlről befelè. Eszméletlenűl bejön a megjelenèse.. a stílusa.. esztétikailag nagyon is vonzó.. és hordozza magán az èrettsèg jegyeit.. igen.. megbolondít apriliája.. ami tökéletes kiegèszítője. Ha fogalmazhatok így... a tükörkèpem férfi mása ő. Nos... a kapcsolatban ugyanaz az értékrendünk.. egyformák az igényeink... megvan az empátia..tolerancia oda vissza.. gyengèdség ès romantika... törődès ès figyelmessèg.. őszintesèg ès bizalom.. mindkettőnknèk a màsik felemelèse a legfőbb szándék.. tisztelett és szeretettel körülölelve.
De mindezekáltal ami szilárdítja az egészet... hogy szilárd alapozással lépcsőről lèpcsőre èpitkezünk. Mindennapos kommunikációval.. napi szinten nyomatékosítjuk èrzéseinket. Minden alkalommal.. amikor találkozunk .. testbeszéddel éreztetjük egymàssal szerelmünket. Gondolok én itt szimplán az ölelésekre.. csókokra... kézfogásokra... mosolyokra.. összenézésekre...
A szexuàlis együttlétek minden egyes alkalommal érzelmileg túlfűtöttek.. egyszerre gyengéd és romantikus... mint vad és szenvedélyes. Gátlások nélkül felszabadultak az együttlétek... ezen tèren is teljes mértékben a másik fél kiteljesedése a legfőbb szempont. Van előjáték és levezetés...érzések vannak..nem pusztán maga az aktus.
De ami legfőbb .. úgy érzem.. nekem legalábbis fontos... elfogad olyannak, amilyen vagyok..hibáimmal..hiányosságaimmal együtt. Bármikor bármilyen körűlmények között számìthatok rá. Hogy szeret... nem csak mondja... mutatja ès tetteiben bizonyítja. Bizik bennem.. ès nem szab korlátokat. Mosolyt varázsol arcomra amikor szomorú vagyok... tolerál mikor hisztizek. Ismer... tud... s elfogad. Szeret... a lépcsőfokok. Igy èpitkezünk mi. Lassan.. fokozatosan.. sziklaszilárdan.
Ès akkor még az apró figyelmességekről nem szóltam. Gyertyafény... randi szakadó esőben... csoki.... csakis bónuszminősìtèsben... mert a legfontosabb... pillantása..ölelése... csókja.. ès amit imádok... bőrének illata amikor rajtam marad.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
"Az ember akkor jön rá milyen fontos egy állat, vagy egy ember, ha elveszíti." Már nem tudom ki is mondta ezt, de igaza volt. És ha valakit nem szerettünk, vagy úgy éreztük nem olyan fontos, rájöhetünk hogy ez még se így van...
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Hozzászólások