Egy olcsó motelban szálltam meg, a mellet lévő kocsmában rágyújtottam egy vicces cigire és kértem egy dupla wiszkit jéggel. Két lotyó mellém telepedett, majd elmentek, biztos a szagom zavarta őket. Na igen, egy hónapja nem fürödtem. Úton lenni büdösség, megállni tisztaság. Kamionos vagyok járom a 66 os utat. A negyedik pohár wiszki után hozzávágtam a székem a tévéhez. Nem tetszett Trump szőkére festett haja.
– Cowboy, nem szeretjük a balhét. – szólt rám a kocsmáros, egy 50 es hajléktalanak tűnő torzonborz férfi.
Válaszul nagyot köptem és elnyomtam a cigit a wiszkis pohárban.
– Evakuálják a várost. – mondta egy férfi.
– Miért? – kérdeztem.
– Becsapódik egy aszteroida.
– Szeretem a tűzijátékot. - válaszoltam.
A második cigit már a motelszobában szívtam el. Egy lotyó feküdt mellettem, mégis csak bírja a szagom. Az égő csikket a kukába dobtam, rögtön lángra kapott. A csaj bennégett az épületben, nekem sikerült kimenekülnöm. A kamionom nem hagyott cserben, leléptem mielőtt nekem kell kifizetni a kárt. Mindenki Mexikó felé menekült, állítólag ott nem okoz zavart a becsapódó aszteroida. Szerintem meg oda érkezik meg, csak a politikusok hazudják, hogy Délen biztonságos.
Behajtottam a kamionnal egy szexboltba, anarchia, szabad rablás van. Az ülésre dobtam egy guminőt és a gázpedálra tapostam. Egy festett lotyót láttam az út szélén.
– Hova mész cowboy?- kérdezte.
– A pokolba. – válaszoltam.
– Veled mennék, ha nem lesz féltékeny a guminőt.
Bekapcsoltam a rádiót, az aszteroida épen a menekültek közé csapódott, legalább 500 ezer ember meghalt.
Rágyújtottam egy újabb vicces cigire, a lotyónak is adtam, majd megálltam mert pisilni kellett.
A kamion elviharzott, majd pár kilométer után felrobbant. A lotyó már a pokolban van.
Mivel a kamiont ellopták, kénytelen voltam gyalog indulni tovább. Hendrix gitározott előttem, na igen, jó az anyag amit szívok. A guminő doboza a kezemben volt, nem hagytam a kamionban. A sivatag kietlen, és barátságtalan. Ha nem történik csoda, reggelre feldobom a bakancsom. Kocsi fényszórója jelent meg messzeségben, majd közelebb ért. A festet hajú lotyó vezette, ezek szerint visszajött értem a pokolból. Beültem a kocsiba és kértem egy pohár wiszkit.
Reggel egy olcsó motelszobában ébredtem, a falra Hitler neve volt firkálva. Kinéztem az ablakon és Los Angelest láttam. Ezek szerint valahogy haza értem.
Kértem a Rainbow bárban egy pizzát és egy karton sört. Miután végeztem a reggelivel, elindultam bankot rabolni. Kell a pénz, drága ez a város. Ráadásul egy új kamion sem olcsó. A sarki fegyverboltban vásároltam egy magnumot és a fejemre húztam egy 20 denes harisnyát. Gini lábai jutottak az eszembe. A bankban kevesen voltak, belelőttem a plafonba és egy nejlonszatyrot dobtam a pénztárosnak.
– Kérem a dohányt. – mondtam.
Válaszul gépkarabéllyal rám lőttek. Szerencsére nem jól célzott a biztonsági őr, nem talált el, sőt volt időm elmenekülni. Persze, hogy kiadták ellenem a körözést, olajra kellet lépnem
Loptam egy kocsit és elindultam Frisco irányába. Menet közben papírpohárból vedeltem a wiszkit és néha rálőttem a szemeteskukákra. Friscoban jó lesz, ott él az egyik haverom, nem rég szabadult 20 év után. Biztos, hogy örülni fog nekem. Ki nem örülne egy szökésben lévő bűnözőnek?
– Dohány kellene. – mondtam.
A haverom 50 éves volt de 80 nak nézet ki. Kelletlenül válaszolt, mikor megérkeztem a lakásába.
– Nem kapsz pénzt
– Tartozol nekem. – sziszegtem.
– Az már régen volt.
– Habozás nélkül belelőttem a lábába.
– Kapsz fél millió dollárt te szemét. – mondta és egy szatyorba bankjegyeket rakott.
A szatyorral a kezemben siettem kifelé a házból, hirtelen fájdalmat éreztem a vállamba. – Hátulról rám lőtt. - mérgelődtem, de nem fordultam meg. Mindig csak előre kell figyelni. Az utcán találtam egy kézigránátot a fűben, kibiztosítottam és bedobtam a lakásba. Természetesen nem fordultam vissza, mikor hallottam a robbanást.
Mint a sebzett vad, meghúztam magam egy kocsma félreeső sarkába. A golyót késel kipiszkáltam , természetesen a hátamon. Lőport raktam a sebbe és meggyújtottam. A wiszki jó fájdalom csillapító állapítottam meg. Közben eszembe jutott, hogy a cirkuszban is felléphetnék ezzel a mutatvánnyal, sokan a hátukat sem tudják egyedül megmosni, én pedig megműtöm magam. Újabb liter wiszki után kutya bajom sem volt. Utána hívtam egy taxit.
– A gettóba legyen szíves.
– Oda nem megyek be.
– Akkor dobj ki a bejáratnál.
A fiatal, férfi taxis joggal félt a Los Angeles-i gettótól. Nekem a hazám ugyanis ott nőttem fel. Mikor beléptem Gini lábait láttam egy óriásplakáton.
A kocsmában kevesen voltak.
– Rókát keresem. – mondtam a csaposnak.
– Sajnos nincs itt.
- Durr! - mondta a magnumom. Nem szeretem a rossz híreket.
– Szolgáljátok ki magatok. – mondtam a vendégeknek és kiléptem a kocsmából.
A guminőm természetesen velem volt.
Eszembe jutottak Gini lábai.
A Los Angeles-i gettó mindig is az otthonom lesz, ide jövök ha lövöldözni, vagy balhézni akarok.
Egy lotyó integetett, nem integettem vissza. Farkashoz igyekeztem, ő nagystílű orgazda.
– Szia Farkas!
A szőrös nagydarab férfi nagyot köpött
– Mit akarsz, te mocsok? Elég mocsok van, nélküled is a gettóba
– Új kamion kell, és egy jó pumpa.
– Pumpát tudok adni, majd hátul az ólban, jól érezheted magad a guminőddel.
– Köszi!
Felfújtam a guminőm és félrevonultunk.
10 perc múlva újra egy kocsmában voltam. A guminőt eldobtam.
– Kérek egy dupla wiszkit.
– Van pénzed cowboy?
Háromszor a plafonba lőttem és magam elé képzeltem Gini lábait.
Medve ült mellém.
- Lenne egy balhé, tudom, hogy 10 évig harcoltál a Vietnámi háborúban, egészen pontosan teherautó sofőr voltál. Majd átálltál a vietkongokhoz te szemét, mert ott többet fizetek. Mexikóba kellene a szajrét átvinni, teherautót kapsz. És 100 ezer dollárt, a felét most megkapod. A másik felét, csak akkor ha sikerül a balhé.
– Oké. – válaszoltam szűkszavúan és a pénzeszsák után nyúltam.
– Kicsi címletek ahogy szereted, te mocsok.
– Hol van a teherautó?
– A kocsma előtt, a szajré a platón van, tangabugyik és melltartók kíséretében, letakarva. Rögtön tudsz indulni.
– Megiszom a tekilám és megcsinálom a balhét.
Medve nagyot köpöt majd kiment a kocsmából, tudta jól, hogy nem lógok meg a dohánnyal. Na ja az alvilágnak is vannak törvényei. Egy százast hagytam az asztalon, hadd legyen a kocsmárosnak egy jó napja, majd beültem a teherautóba. Rágyújtottam egy vicces cigire és beletapostam a gázpedálba, az égő csikket kidobtam az ablakon a száraz avarba.
A határom kettő határőr volt, a többiek biztos a tűz miatt léptek le. Régi trükk, hogy el kell terelni az ellenség figyelmét.
– Hova mész cowboy? – kérdezte a határőr.
– Mexikóba.
– Mit szállítasz?
– Melltartókat és tangabugyikat.
– Az asszonynak pont kell, ha adsz két szatyorral, akkor nem vizsgáljuk át tételesen a verdát.
– Ez jó deal.
Odadobtam nekik két tele szatyrot, pechemre a kutya elkezdett furcsán ugatni.
A határőrök a fegyverükhöz nyúltak.
– Szállj ki te mocsok! – mondták.
Beletapostam a gázpedálba, nem kell mondani, hogy jöttek utánam. Ráadásul a teherautóm nagyon lomha. Egy esélyem maradt, a régi trükk.
Egy beláthatatlan kanyarban kiugrottam a kamionból úgyhogy neki ütközzön egy fának, majd benzinnel lelocsoltam és rágyújtottam. Egy erdőn keresztül elsétáltam, láttam közben néhány őzet. A határőrök nyilván azt hitték, hogy meghaltam. A légnyomás hirtelen meglökött, veteránként tudtam, hogy hatalmas robbanás történt. Ezek szerint valamilyen tűzijáték volt a szajré.
Mexikói rendőrautó jött felém, integettem.
– Hova mész cowboy?
– Oda ahol ital és nők vannak.
– Elviszünk. – mondta a Mexikói rendőr.
Ezért szeretem Mexikót jobban mint az államokat. Mexikóban lazák a rendőrök.
– Tüzetek van, rá akarok gyújtani egy vicces cigire.
– Persze, hogy van.
Kiraktak egy kuplerájnál. Kikértem fél liter tekilát, majd felmentem az emeletre a nőkhöz, 5 perc alatt végeztem. Kicsavartak mint a citromot. Ittam még fél liter tekilát és Gini lábait láttam a tévében.
Epilógus.
A dohányból vettem egy új kamiont, egy festett lotyó integetett az út szélén, a gázra tapostam és megsimogattam a guminőm. Egy idős jósnőt azért felvettem.
– Áruld el, hogy miért látom mindig Gini lábait.
– Sok pénzbe kerül.
– Adtam neki egy marék dohányt jó pár ezer dollárt.
– Téged tényleg érdekel ez a kérdés. – mondta a jósnő és nagyot nevetett. Majd hozzátette. – Mutasd a tenyered.
Kiszórtam a dohányt az ablakon keresztül, fújta a szél a 20 dollárosokat. Nyilván tudtam, hogy Medve hamis pénzt adott.
Egy kocsma előtt megálltam, a jósnő elsétált.
– Egy magassarkú cipőt forgattam a kezemben.
– Ez illik Gini lábaira, te mocsok. – mondta a jósnő még a kamionban.
A kocsmában egy lotyónak ajándékoztam a cipőt és kértem egy tekilát. Úgy terveztem, hogy nem térek vissza az államokba. A guminővel félre vonultam.