Félelem az idegentől

Hatalmas pelyhekben hull a hó, a város kihalt, csendes.
A szívem boldog, hisz szerelmes és csak pár sarok választ el Tőled, a csókjaidtól, az érintésedtől..
A téli csendet a mobilom csengése töri meg:
-Szia! Merre jársz kedves? Lemenjek érted? - kérdezed.
-Maradjak csak, drágám. Pár perc és nálad leszek, Szeretlek!

A szél feltámadt, a lépteim egyre szaporábbak. A téren rajtam kívül egy teremtett lelket sem látnak a csillagok. De egy furcsa érzés kerít hatalmába, mely szorongatja szívemet:
- Vigyázz! Nem vagy egyedül! – súgja, s érzi a szívem. Hátrafordulok, és egy árnyékot látok a fal mellett elsuhanni. Hallom amint szinkronban lépdelünk a hóban, a titkos idegen egyre közelebb és közelebb ér, szinte magamon érzem a leheletét. Ekkor megpillantom az ismerős lépcsőházat és szinte rohanok féktelenül, a biztonságot sugárzó ismerős falak közé.
A kapun belépve egy könnycsepp gördül le arcomon, testemet a rémülettől zokogás rázza meg.
-Szia drágám! Mi történt, miért sírsz? - kérdezed tőlem aggódó tekintettel. A szobában egy forró tea mellett mesélni kezdek, a félelemről mely átjárta testemet, az érzéseimről miközben a vállamon érzem, biztonságot sugárzó ölelő kezed.

Felemelsz, és az ágyra fektetsz. A derekamon érzem ölelő kezed, amint szorosan magadhoz ölel, a leheleted égeti bőrömet. Lassan megnyugszom és felengedek, amint forró csókjaid érzem, s szemedbe nézve látom a szerelmet és szenvedélyt. Érzem ébredni a vágyat, látom, amint farkad engem kíván! A pulcsim alatt ujjaid masszírozzák melleim, a bimbóm szinte szétfeszül, fáj. Levetkőztetsz, meztelen testemen játszik a holdvilág. Az ujjaid egyre lejjebb és lejjebb kényeztetnek, először lassan, majd gyorsítva a tempón, síkosítják puncimat.
A nyelved issza a puncimból szivárgó, combjaimon lecsurgó édes folyamot.

- Szeretnélek magamban érezni. Most! Kérlek!
- Óhh! Mennyire szeretlek, s annyira jó Veled! - válaszolsz kevesen.

Ekkor érzem, amint hatalmas szerszámod birtokba vesz, kitölti a bensőm minden milliméterét. Az ütem egyre gyorsul, a lábaimat az ég felé V alakba fordítod, a farkad kegyetlenül jár ki-be, a puncim cuppog, az ujjaid a combjaimat masszírozzák, s együtt élvezzük a gyönyört végtelennek tűnő perceken át.
Mielőtt eljönne a " vég ", hasra fordítasz és így szétterpesztett lábakkal térdelek eléd.

Amint újra ostromlod testemet, a farkad egészen a méhemig hatol, a G-pontommal játszol, nn felsikoltok!
Az orgazmus folyamatosan rázza testemet, úgy érzem, rögtön bepisilek!
De Te folyamatosan keféled a puncimat, az ujjaid a fenekemet s annak bejáratát masszírozzák, a hátam ívben megfeszül.

Érzem, nem bírod sokáig, a puncim masszírozza belül a farkad, s egyre csak tolom feléd a fenekem, hogy minél mélyebbre és mélyebbre hatolj.
Egy hatalmas lökéssel mely egyszerre fájdalmas és kéjes tudatosítod bennem: ELMENTÉL!
A farkadból forró tejként tör elő a hatalmas ondó mennyiség, mely megitatja kiszáradt méhemet.

Csókod hosszú, szenvedélyes és forró. Így egymást átölelve a puha takaró alatt, együtt alszunk el.