Egy kurtizán naplójából...

Péntek, 15. 30. Borús nap a mai. Szürke fellegek tornyosulnak az égen. Eső várható. Furcsa,,, Az emberek, mintha nem is hinnék el, hogy mivel foglalkozom, miből élek. Pedig tudják. Bizonyosan tudják. Mennyit jelent a külcsín? Miért képzelik azt, hogy egy kurva csak ordináré lehet, vagy ízléstelen? Bár talán igazuk van. Hisz, ha megkérdezné valaki tőlem, mi a foglalkozásom, én sem nevezném magam kurvának. Mondjuk nem kérdezik. Nem, mert félnek a választól. Félnek attól, hogy szembesülniük kell a valósággal. Ha mégis megkérdeznék, azt mondanám, a foglalkozásom kurtizán. A kurva, valóban olyan lealacsonyító és megalázó. Meg nem is fedné a valóságot.

Egy kurva, csupán szexuális szolgáltatást nyújt, mindig annak, aki kéri, szinte válogatás nélkül. Erre én nem lennék képes. Szimpátia nélküli szex? Naneeem… Én mindegyiket szeretem valamiért. Talán maguk a férfiak maguk sem mondanának másnak, mint szeretőnek. Hiszen egy szerető simogat, csókol, meghallgat, és mindent nyújt, amit egy jó feleség is, csak nem kér annyit. S ez így van jól. Készülni kell. Venni egy illatos fürdőt, enyhe smink, valami szexis fehérnemű.. Mindjárt itt az öt óra és érkezik László.

22. 10. Elment. László maga az érzékenység. Vele a szex nem mindig jó, mert túl sokat akar adni. Sokszor annyira igyekszik, hogy mire azt hiszi, eljött az idő, már rég el is múlt.. De nem baj. Kedvelem. Soha nem jön úgy, hogy ne lenne valami apró meglepetés nála, s ez ritkaság. Talán csak azért, mert nincs felesége, így nincs kit, elhalmozzon mindenféle csecsebecsével. Nem is értem, hogy nem kapta még el egyetlen nő sem a grabancát? Ma is… Jött, kedvesen, a szokásos félénk mosolyával. Amint ideért, egy tüneményes plüsskutyust húzott elő a kabátja zsebéből, mondván, ha épp nincs kivel, megosszam az ágyam, ne kelljen mégsem egyedül aludnom. Hát nem kedves? Pedig ismer, tudja miből élek. S persze hozta a szokásos, kedvenc cigarettámat egy karton Davidoffot is. Elmúlt negyven, de még mindig őrzi azt a fajta bájos esetlenséget, ami csak a szűz tizenévesek sajátja.

Szombat: 21.30. Ma sokáig aludtam, jól esett. Délelőtt kimentem a közeli erdőbe sétálni, mert gyönyörű idő lett. Bolondulok a fákért. Találtam egy kis tisztást, ahol leültem, és csak néztem a természetet. Mesés volt. Nem is gondoltam, hogy itt a város közelében is élnek vadnyulak az erdőkben. Azt hittem, ez túl zajos hely nekik, de mikor már jó ideje ott ültem csendben, kiugrált egy a tisztás szélére. Sajnos kiszagolhatott, mert hamar eltűnt. Estefelé beültem egy vendéglőbe, ahol jó volt a kiszolgálás. Azt hiszem, megyek még oda.

Hétfő: 13.00. Tegnap nem volt kedvem írni. Kimozdulni sem a lakásból. Megint rossz volt az idő és ez rányomta a bélyegét a hangulatomra is. Abból főztem, amit itthon találtam, de finom lett. Volt még csirke a fagyasztóban, azt sütöttem meg fűszeresen, rizst pároltam mellé zöldségekkel. Délután elmerültem egy forró habfürdőben és olvastam. Szeretek olvasni. Később beraktam kedvenc lemezem a lejátszóba, és miközben azt hallgattam, női magazinokat nézegettem. Hétvégén sosem dolgozom. Nem is nagyon lenne vendégem, hisz ilyenkor a férfiak példás családapák. Ma jön Róbert. Megkérdezte, elhozhatja-e az egyik barátját is magával? Mondtam, miért ne? Remélem nem lesz zűr. Igazán még azt sem beszéltük meg, mit is szeretnének. Négyre jönnek.

18.00. Elment Róbert. Érdekes helyzet volt. Azért hozta a barátját, hogy ajánljon engem és bemutasson. Nem akartak közös szexet, amit bevallom, nem is bántam. A barátját Ferencnek hívják, szimpatikusnak találtam, így megbeszéltünk egy csütörtök délutáni találkozót, majd elment. Furcsa volt számomra, hogy Róbert ennyire nyílt tudott lenni a barátja előtt. Mondják, hogy a férfiak nyíltabbak, de az én tapasztalatom eddig más volt. Élveztem azért ezt a kissé szokatlan szituációt. Róbert erős jellem, ezt mindig is tudtam. Vele szexelni is remek dolog. Szinte már nem is szex, hanem szeretkezés ez. Nőnek érzi magát az ember a karjaiban, Néha irigylem a feleségét, bár azután mindig arra gondolok, hogy mégsem lehet vele minden rendben, hisz idejár. Ő nem mesél a családjáról. Szinte semmit nem is tudok az életéről. Faggatni meg senkit nem szoktam. Jól szituált üzletember, feleség, két gyerek. Ennyi. Gondolom, mások ideális családot láthatnak bennük. Nyolcra jön Zoltán. Készülnöm kell.

23.30. Zoltán a nagy gyerek. Most ment el. Neki nem is szeretőre van szüksége igazán, hanem egy anyára és barátra. Épp csak egy menet és beszélgetés. Teli van gonddal. Hitelproblémák. Ha nem vesz fel hitelt, csődbe megy. Ha felvesz, nem biztos, hogy törleszteni tudja. Tipikus újgazdag, rongyrázi feleséggel. Többet költenek, mint a bevételük, hogy ki ne essenek a pixisből. Ma is folyamatosan panaszkodott. Meg a gyerekei sem lehetnek piskóták. Tipikus elkényeztetett gazdag csemeték. Próbáltam nem véleményezni a hallottakat /mert ez ugye szabály/, de ma nem ment. Szerencsére nem haragudott meg. Még értékelte is a véleményem.

Kedd 9.00. Ha kedd, akkor Levente. Ilyenkor mást nem is fogadok. Nem férne bele. Levente sokat ad, de sokat is akar. És ő nem kér, hanem akar. A mai napig nem jöttem rá, hogyan oldja meg, hogy ennyi időt velem tölt, hisz családja van. Készülnöm kell, mert hamarabb szokott érkezni, mint a megbeszélt idő, de ez legyen a legkevesebb.

20.00. Túl vagyok a forró tuson, hisz ma is, mint mindig, hatkor hazahozott, de addig vele voltam. Ma átvitt a szomszéd városba. Ott megnéztük a zsinagógát, gyönyörű. Még beszélgettünk is a rabbival. Sokat mesélt a zsidócsillagról, a szabadkőművességről és a hitük alapjairól. Azután ebédeltünk az Alabástromban. Nem is olyan nagy durranás az a hely, mint amilyen drága. Sosem a lakásomban szexelünk, mindig szállodába visz. Hogy miért jó ez neki? Ráadásul engem is elhalmoz. Most is kaptam egy mesés pulóvert és egy elegáns szövetnadrágot. Mindig akkor adja oda az ajándékot, mikor belépünk a szobába, és magunkra hagynak. Talán kínos lenne neki utána, nem tudom. Remek szerető. Nem kifejezetten a mennyiségre törekszik, de kiszívja minden erőm. Vele sokat beszélgetünk. Politikáról, gazdaságról, a világról. Élvezem az együttléteket, pont ezért. Ma a hitről beszélgettünk. Érdekes álláspontja van erről is, mint általában mindenről. Nagyot vitáztunk két menet között. Szeretek vitázni vele, jól érvel, bár ritkán értünk egyet.
Elköszönéskor most is megkérdezte, velem minden rendben van-e, de szerintem ez afféle rutinkérdés. Egyszer kíváncsiságból ki kellene próbálnom, mit mond, ha azt válaszolom, ez vagy az a gondom. Talán egyszer megteszem. Kíváncsiságból. Bár félek, akkor nem keres majd, mert nem egy olyan embernek tűnik, aki szereti a problémás dolgokat. Tán ezért is kérdezi meg. Hogy biztos legyen a dolgában. Nem szívesen veszíteném el, jó kuncsaft.

Szerda 10.00. Ma 11-re jön Ákos, délután meg Endre. Igyekeznem kell. Ákos igazán kemény ember, és elvárásai vannak, de stabil pont.
23.00. A mai nap igazán fárasztó volt, de jövedelmező. Ákos ma is úgy kezdte, mint hónap elején mindig.
- Figyu béjb, tudod, hogy szeretek hozzád járni, de tőlem ne kérj pénzt, majd én adok. Lássuk, mekkora lesz a rezsid ebben a hónapban?

Mindig eljátsszuk ezt. Megmondom az összeget/ami elég tetemes/, mire a felét, vagy annál néha még picit többet is betesz a fiókba és ezzel le is zárja a témát. Hó közben nem fizet, csak ajándékot hoz. Gyakorlatilag ő lát el parfümmel és fehérneművel. Érdekes fazon. Olcsóbban jönne ki, ha vele is megállapodás lenne a fizetség, de nem. Mert az ajándékai méregdrágák, de hát van neki miből. Feszült volt. Mindig érezhető a hangulata a szexen. Úgy dobott az ágyra, mint egy babát és erőből gyürkőzött nekem. Ilyet csak akkor csinál, ha valami nyomasztja, de sosem brutális, csak kemény. Legközelebb elmeséli mi volt a gondja, baja. Így szokta. Kicsit tovább is maradt, mint szokott, igyekeznem kellett, hogy mire Endre megjön, minden rendben legyen.

Valamikor véletlen alakult így, de jó párosítás egy napra ez a két hím. Ákos keménységét jól ellensúlyozza Endre lágysága. Endre szerelmes belém, azt állítja. Tudja miből élek/nem is rosszul/, de időnként megkér, hagyjam abba, majd ő megadja, amit a többiek, csak az övé legyek. Még a kezem is megkéri időnként, mint ma is. Azt mondja, szajhákból lesznek a legjobb feleségek, mondjak már igent. Néha magam sem tudom, mennyire gondolja komolyan. Ma hozott egy üveg különösen finom fehérbort és kínait. Szeret velem enni, ez a másik mániája. Közben jókat csacsogunk, nevetgélünk. A szexuális teljesítménye viszont nem túl nagy, de élvezhető. Nem tudom, mi történt vele, de ma megtáltosodott. Határozottan élveztem, több orgazmusom is volt, ami azért nálam már ritkaságszámba megy. Így aztán el is pilledtem.

Csütörtök 9.30. Most ébredtem, kevés az időm, 11-re jön Pál, délután pedig Ferenc, akiről nem is tudok még szinte semmit. Izgatott vagyok. Szimpatikus volt ugyan, de ki tudja, mennyire lesz működőképes a dolog.

13.00. Pál ma igazán gavallér volt. A szokásos díjon felül kaptam egy estélyit, ráadásul semmi szex. Azt mondta, ma csak a társaságomra vágyott. Megkért, főzzek neki valami finomat és ebédeljünk együtt. Lementünk a közeli boltba, bevásároltunk és főztünk. Közben mesélt a gyerekkoráról. Talán azért volt ma ilyen, mert a mamája rákos régóta és haldoklik. Őrület, hogy egyik-másik pasinak mekkora szíve van és milyen anyásak. Kedves volt, mosolygós, de szomorú. Mégis élvezet volt az együttlét. Őszintén sajnálom szegényt. Nagyon megviseli az anyja betegsége, ráadásul a felesége gyűlöli az anyósát. Nem könnyű neki…

23.30. Huh, meg azannya! Mégegy csődör, aki kiszipolyoz! Ferenc! Hát nem semmi fickó! Ki vagyok készülve! Még jó, hogy holnap László jön! Ismét egy szerencsés véletlen. Úgy kezdte, hogy sokat akar. Ne beszéljünk összegről, csak utána, ha tudom, mit vár el tőlem. Hát! Na ezért nincs nekem szükségem konditeremre! Mert van pár ilyen pasi! Igaza volt! Nagyobb összeget mondtam, mint a barátjának! FÁRADT VAGYOK! DE NYAGYON! JÓ ÉJT MÁRA! Azért ez a Ferenc izgat engem!