Az Istenek szeretik a mannát

Szlogenné vált az egyik politikus mondása: a lobbi nem más mint a lopás törvényesített formája! Nyilván be volt rúgva az illető, vagy eleve szellemi fogyatékosnak született, mivel csak a hülye vágja maga alatt a fát, esetleg a környezetét, tartja nem beszámíthatónak! Mindenki megvehető volt a maga pozíciójában, a kalauz helyjegyet adott tíz-húsz százalékért, indulás előtt közvetlenül, a szemetesek nemcsak a háztartásokban felgyülemlett szemetet vitték el csúszópénzért, hanem az elhullott állati tetemeket is! A tanárok tömött kacsáért vagy libáért, húsvét jöttével sonkáért adták a jobbnál jobb jegyeket a diákoknak.
Drága lett a szülés, egyes orvosok nem átallottak a TB. pontokon felül, még hálapénzt is elfogadni. Voltak olyan doktorok kiknek tarifáit a szülő nők egymás között terjesztett hírei tettek inflációkövetővé. A temetkezési vállalatok vezetőbeosztásban lévő emberei az elcsatolt részek tengerpartjainál vettek tengerre néző luxusvillákat, mások a hegyeket részesítették előnybe.
Ebben az időszakban született a mondás: Születni drága, meghalni pénzügyi öngyilkosság!
Természetesen a politikai elit, mindent megtett e fertő megállítása érdekében, ha kellett hazudtak, éjjel-nappal, és ha kellett kimondták a frankót, ˝mindenki annyit ér amennyit elér élete során.˝
Ez utóbbi idézet kisebb lavinát indított el, mivel sokan ezt a mondatot úgy értelmezték, szabad a rablás! Ami igaz is volt, bizonyos társadalmi körre nézve, ők voltak azok akik alakítani próbálták a közízlést, a demokrácia erkölcsösnek ugyan nem mondható erkölcsiségét.
Pár tetten ért tettes azzal védekezett, hogy e mondatra hivatkozva, kijelentették, mi is sokat akarunk érni, de még halálunk előtt!
A korrupció már az eget verdeste. Mercuriuszt a tolvajok istenét raportra hívta Jupiter. A főisten nem mellesleg mondva, besúgói által tájékozódott a világi dolgok felől. Az egyik titkos jelentésben azt olvasta, már kőművestanuló jelöltek is csúszópénz ellenében vehettek részt az oktatásban. Jellemző az állapotokra, hogy Mercuriusnak is elege volt már a korrupcióból ezért már több esetben Justitiánál panaszkodott, de végül beleunt, meg is jegyezte, ez a nő nem csak vak, süket is!
- Mi a büdös franc folyik a földön Mercusom?- kérdezte Jupiter
A tolvajisten udvariasan magát összehúzva, görnyedt testtartással állt főnöke előtt.
- Engedd meg ó Istenem, ezt a kis csekélységet átadjam neked, nagyrabecsülésem jeléül, ezzel átadott a Főistennek egy Nokia telefonos dobozt.
Jupiter összehúzta szemöldökét, és haragosan villámokat cikáztatva a szeméből ráförmedt.
- Meg akarsz vesztegetni?- te megátalkodott zsivány!
- Eszem ágában sincs nagyuram, ez a kis csekélység a földi protokolláris szokásoknak a modellezése, ugyan is az ilyen jellegű ajándékok adományozása mindennapos a halandók körében. A legtöbb esetben nem a fotón látható tárgy van benne, hanem pénz!
- Péééézz?- és mennyi?
- Ebben a dobozban, most az éves feketejövedelmem húsz százaléka van, ennyi a szokásos, mindenki által elfogadott törvényesített svarc, felelte Mercurius.
Jupiter ingerülten egy villámot dobott a raportra hívott elé, és alig észrevehető mozdulattal az íróasztal fiókjába csúsztatta a dobozt! Az év végi buli költségeit ebből fogjuk fedezni, mormogta magában.
- Elmehetsz és küld be Justitiát!
Kisvártatva megjelent az Igazság Istennője főnöke előtt. Kissé bizonytalan volt a menése, mert a szemét takaró rongydarab, nála munkaruhaként volt a nyilvántartásba, emiatt kötelező volt viselnie állandóan. Voltak időszakok amikor tiltakozott, hivatkozván arra az egyszerű tényre, hogy négyszemközti megbeszéléseknél nehézségei támadnak. Jupiter akkor ezt a kifogást azzal hárította el, hogy Justitia így a négyszemközti beszélgetéseknél is jelen lehet, így ellenőrizve a felek igazságosságát.
Aztán maradt minden a régiben, neki törvényben foglalt kötelessége lett a rongydarab, pedig nagyon utálta, annál is inkább, mivel a zsebei meg sok esetben kicsinek bizonyultak. A rongyból ami a szemét takarta, akart pénzes batyut varratni.
- Megállhatsz, szólt hozzá Jupiter.- ha tovább jössz orra fogsz bukni, aztán vihetünk a baleseti sebészetre. Azt mond meg nekem Te igazság istene, mi a jó fene folyik a földön? De mielőtt válaszolnál, áruld már el nekem miért olyan dagadt a zsebed? Valami ki is lóg belőle!
A beidézett zavartan krákogott, odakapott a zsebéhez, és kivette a benne összegyűrten felhalmozódott bankókat.
- Észre sem vettem főnök!- már megint pénzt dugtak a ruhámba. Esküszöm a szemem világára, vakuljak meg, ha tudtam erről. Ne lássam a gyerekeim, a rák egye ki a gyomrom! Mióta bekötött szemmel kell járnom éjjel-nappal, azóta sűrűn előfordulnak velem ilyen dolgok.
Jupiter teljesen kiborult, arca kékeszöldről a sárgára változott. Évekkel később a memóárírók erre a jelenetre azt írták, idézem!
- Jupiter amatőr szinházi fellépésre készült azért volt arca színjátszó, ezen a napon!
Mi földi halandók, egyszerű emberek, mi meg mindent elhiszünk!
- Már Te is szeded a sápot?- ürítsd ki a zsebeidet, és takarodj a szemem elől! Ha csak egy fillér is marad a zsebedben, le foglak váltani!
- Küld be Vénuszt!
Vénusz a szokásos tündöklésében, könnyed, mondhatni táncos mozdulatokkal libbent legfőbb urához.
- Parancsolj velem ó Istenek Istene, Jupiter!
- Mit tapasztalsz a szerelem terén?
Vénusz teljes szépségében ragyogott, de szemeiben zavartság fénye pislogott. A szerelem már nem a régi! Nincs érzelem, nincs szeretet, csak a testiség a szex uralja a bolygót. Munka nélkül tengettem az életem, és kénytelen voltam elhelyezkedni egy bordélyba madámnak. A lányok önállóan választják ki a partnerüket azután a kapott pénz tíz százalékát átadják nekem, ez a hivatalos tarifa.
- Kurválkodsz is?
Vénusz szemét lesütve, félénken bólintott. Muszáj volt, Ha én nem csinálom, nem fogad be a kollektíva, kinéznek sőt kiutálnak maguk közül!
- Mennyiért teszed szét a lábaidat, te céda? Mennyiért hálnál velem?
Mikor ez az utolsó mondat elhangzott, A Szerelem Istennője fellélegzett, tudta, hogy megússza a dolgot, csupán egy éjszakájába fog kerülni, esetleg többe, de nagyon megszerette az új munkakört, nehezen menne a váltás. Lehet az öreg pénzt is kér, azért, hogy megtarthassam a beosztásom, suhant át a gondolataiban.
- Veled Uram ingyen is hálok!
Jupiter elégedetten kihúzta magát- még mindig szeretnek a nők!
Intett Vénusznak aki gyorsan odalibbent, majd kecses fenekét a trón karfájára ejtette. Már nem egy istennő volt, hanem egy lotyó, akinek a legnagyobb problémája abban a percben az lett, hogyan állítsa fel az öreg fiatalnak egyáltalán nem mondható szerszámát.
S még ma is így mennek a dolgok, az isteneket valakik, valamikor odaképzelték, odaültették egy bizonyos helyre, sőt bele is ültették.   Azóta sok-sok évezred telt el, az Istenek is korrumpálódtak! Azon ne lepődjünk meg, hogy Mercurius lop, csal és korrumpálható, hiszen ő ezzel a feladattal lett megbízva, az idők kezdetekor.
A többi isten, meg hát uram bocsát, ment utána! Az ember sok okosságot kitalált furcsa meg nem magyarázható dolgok megmagyarázására. Példának felsorolnék párat, melyet az emberi bölcsesség, tapasztalat szült.
llyen például: Ki szarral dolgozik, szaros lesz! A pénznek nincs szaga! Mindenki megvehető!
Az istenek is?
Igen azok is!
Mert ahogy egy halandó egyszer őszinteségébe ki kiabálta: a lobbi nem más mint törvényesített lopás!