Árnyék Kéz

Készült: 2007.


1.


Négy férfi fogta a cédrusfa koporsót, mely most mázsás súlyként nehezedett a testvérekre. Szeretett bátyjukat temették… sosem gondolták volna, hogy ez ilyen hamar bekövetkezik. Mindig ő volt a legerősebb, legkitartóbb, Reed Devalos minden helyzetben tudta a megoldást a kérdésekre, mindig tudta mit kell mondani, s most itt állnak, ebből a férfiból elszállt a lélek minden szikrája. Átadják őt az anyaföldnek, szívük hevesen ver, s még most sem tudják elhinni, hogy egy részeg sofőr, egyetlen másodperc alatt elrabolhat egy életet. Igazságtalannak érezték, pedig ha tudnák, hogy kígyót melengettek a keblükön…
És, hogy mire képes az emberi akarat? Vagy a keserűség? Azt senki nem tudja. A józan ész határai megszabhatatlanok. Képesek vagyunk a tudatalattinkkal irányítani? A 17 éves Glenn ezeken a kérdéseken rágódott, miközben figyelte, ahogyan apját a mély gödörbe eresztik. Más nem tudhatta, nem is érezhette, hogy ez a fiú mit élt át eddigi élete alatt, de már nem is számított. Glenn határtalan boldogságot érzett. Mosolygott. –„Vége a szenvedésnek. Soha többé nem fogsz megütni te szemét. Soha nem fogod sem sörtől bűzölögve, sem józanul eltörni egyetlen csontomat sem. Elég volt!” –gondolatai már-már annyira elragadták, hogy az örökös szörnyűségekre visszagondolva elejtett egy könnycseppet. Anyja vigasztalón nézett rá.
- Túléljük kisfiam, ne aggódj. Idővel könnyebb lesz.-anyjának sejtelme sem volt arról, mi történt apa, és fia közt.
- Tudom. –„és a félelem nélküli élet vár rám ezen túl”. - gondolta…
Anyja összeszedte minden erejét, hogy elbúcsúzzon férjétől. Könnybe lábadt szemekkel kezdte olvasni versét, melyet szívének minden fájdalmával, lelkének összes gyötrelmével vetett papírra.


Fájdalommal teli, megtört szív,
Tűz égette, szenved, sír.
Halott szerett, téged hív!

Angyalok közt élsz,
Mégis egyedül vagy, félsz.
Élők közé, most visszalépsz!

Az élet nélküled gyötrő magány,
Még a létezés is fáj.
Ölelj újra át!

Szelek szárnyán repülj,
Hogy újra élők közé kerülj.
Hogy a szeretetben újra elmerülj!


Glenn szobájában teljes volt a sötétség. Egy ismerős hang ébresztette fel. Kopogtak. Két rövidet, gyorsat, aztán egy rövidet, majd még egyszer két rövidet.
- Nem, ez nem lehet igaz! Ez … apa kopog így, amikor jön a verés, minden egyes alkalommal, ez az idegesítő kopogás.
Az ajtó lassan, nyikorogva kinyílt. Glenn apja állt ott, bal kezét a falon támasztotta az ajtónál, jobb kezében pedig legalább újnyi vastag hosszú szíj lengett. Közelebb lépett az ágyhoz, majd a szíj a levegőbe lendült, s a fiú bordáinál csapott le. Glenn nagyot ordított, majd felpattant. Az ágy másik oldalára ugrott, majd bosszúszomjas tekintettel nézte apját. Az éjjeliszekrény sarkán meglátta a tegnap behozott kést. Keze utána nyúlt. Eközben apja vészesen közeledett hozzá. Glenn előre szúrt a késsel, mely apja hasába fúródott.
A férfi térdre borult. Fájdalmában többször felnyögött, majd megszólalt.
-Szeretlek fiam. Én csak a javadat akartam. Hogy kemény férfi váljon belőled. - mondta, majd a földre zuhant. Lassan, szenvedve vérzett el…

Glenn rémülten, verejtékben úszva riadt fel álmából.


2.


Sam hosszú szőke haját fésülte, mikor apja váratlanul benyitott a szobájába.
- Lányom, még nem vagy készen? Hiszen mindjárt itt az iskolabusz! Szörnyen engedetlen vagy, remélem, tudsz róla!
- Apa, te pedig szörnyen neveletlen vagy, ahogy látom. Kopogás nélkül bejössz a ….
Sam már nem tudta folytatni a mondatot, apja tenyerét érezte arcán, mely hatalmasat csapódott. Savanah már nem tudta megtartani egyensúlyát, és az ágyra esett.
- Te szemtelen kis szajha! Mégis hogy képzeled? Kivel beszélsz te? Mi?
- Apa, én nem úgy gondoltam. Ne kezdjük megint kérlek. Azt sem tudod milyen nap van ma? Ma lett volna egy egész hete, hogy terápiára jársz, és ….ma lett volna hét napja hogy nem ütöttél meg. De sajnos ezt a rekordot ma leromboltad, és nekem elegem van!!! Én lelépek itthonról. Jobb, ha tudod. Emlékszel még a megállapodásunkra? Akkor maradok veled, ha abba hagyod, hogy folyton ok nélkül megütsz. Ez volt az egyezség, de te felrúgtad. Nem tűröm tovább!- ordította a lány, majd elhagyta a szobát.

Savanah apja, Jackson ott állt megsemmisülten. Mintha arcul csapták volna, ahogy ő az imént lányával tette. Pedig csak tréfálni akart. Gondolataiból felriadva indult lefelé a lépcsőn. Odalent zajt hallott. Egy árnyat fedezett fel, pontosan szemben álltak egymással. Az árnyék hosszú éles kést tartott kezében. A férfi felé közeledett, majd pedig három erőteljes szúrással Jackson a földre kényszerült, kinek légzése lelassult, majd teljesen megszűnt…


Glenn felült ágyában, és megpróbált visszaemlékezni mit álmodott. A nappaliból hallotta a tv hangját, és lesietett. A CNN csatorna rendkívüli híreiben beszámoltak Jackson Bennett, Sam apjának rejtélyes haláláról.
A riporter közölte, hogy egy hosszú éles késsel gyilkolták meg, három mély szúrással a hasfalba. A késen elmosódott, nem azonosítható újlenyomatok voltak. A halál oka elvérzés. Glenn számára kezdett összeállni a kép. Ő volt. Ő tette! Mindenre emlékezett. Ahogy Jack megütötte Samet, ahogy veszekedtek, aztán pedig ahogy egymással szemben álltak. Majd pedig a késre, mikor Jackson hasába szúrta, érezte ahogy ujjain lassan szivárog a meleg vér…



3.



Hiszen ez lehetetlen! Nem gyilkolhat valaki csupán az álmaival, az akaratával. Ilyen egész egyszerűen nem létezik. Glenn józan eszével tudta ezt, de az igazság az, hogy semmilyen más magyarázatot nem talált a történtekre. Még mindig ágyában feküdt. Felült, hogy a mosdóba menjen, s ekkor erős fejfájás hasított belé. Minden erejét összeszedve felállt, és kiment a fürdőszobába. Megnyitotta a hideg vizes csapot, s mikor alá tette kezét, döbbenten vette észre, hogy jobb kezének körmei alatt vér van. Tudta, biztosra vette, hogy Jackson vére volt az. A fiú nem érezte jól magát. Rázta a hideg, és hányingere is volt. Már egy hete ez ment. Azt hitte csak egy kis megfázás. Lezuhanyozott, felöltözött, majd pedig busszal ment az iskoláig.
Ez valóban nem az ő napja volt. A matek valóságos ellensége, s most meg kellett küzdeni egy dolgozattal is. Bár a statisztika, még mindig jobb, mint a logaritmus, vagy a koordináta – rendszer. Egyre inkább úgy érezte, nem bírja. Tarkóját nagyon merevnek érezte, kezével masszírozni kezdte, míg megpróbált az egyik feladatban lévő átlag számításra koncentrálni. Teste forró volt a láztól, izzadságcseppek gyöngyöztek a homlokán. Szédült. Keze a magasba emelkedett, és felállt, hogy jelezzen tanárának.

- Mi a baj Glenn?- kérdezte Mr. Williams.
- Kimehetnék a mosdóba?
- Fiam, a tanóra alatt nem engedünk ki diákokat. Meg kell várnod az óra végét.
- Nem hiszem, hogy …

Már nem tudott tovább beszélni. A világ elhomályosult előtte, majd teljesen elsötétült. Elájult.


A kórházban tért magához.
- Milyen tünetei vannak Glenn?- Kérdezte a feltűnően csinos Dr. Judy Price.
- Láz, erős fejfájás, és két napja hányingerem is van.
-Érez tarkótáji merevséget?
-Igen asszonyom.
-Értem.


Az orvos a tünetek alapján lumbálásra küldte Glenn-t, mely kiderítette Judy gyanúját.
- Mondja doktor mi a baj a fiammal?- kérdezte kétségbeesve Glenn anyja. Kezeit tördelve nézett a fiatal orvosnőre.
- A fiának meningitisze van hölgyem.
- Ez pontosan mit jelent?
- Agyhártyagyulladás. Ezt különböző mikroorganizmusok okozzák, amelyek részben a közvetlen környezetből, például a melléküregekből, részben pedig a véráram útján kerülnek az agyhártyába.
- Mennyire súlyos? Meggyógyul a fiam, asszonyom? - a nő könnyivel küszködött, miközben zsebkendő után kutatott a táskájában.
- Nyugodjon meg. A betegség szerencsére nem vírusos eredetű, így a fia megkapja a megfelelő antibiotikumokat. Nem sokára már kutya baja sem lesz. - mondta a doktor, és mosolygott, majd kiment a szobából.



4.



Glenn meggyógyult, ahogy az orvos is ígérte, így már otthonában nézte a nagyképernyős televíziót. Egy hétig volt kórházban, és azóta már kétszer megtörtént. Álmot látott. Arról, ahogy megöl egy nőt. Nem tudta ki az, csak álmából ismerte. Látta minden egyes ütését, melyet ötéves fiára mért. Glenn visszaemlékezett, ahogy árnyékként húzódik meg a sötétben, majd előtűnik, s három késszúrással a földre kényszeríti az erőszakos anyát.
És a másik eset. Ezt az embert már ismerte. Soha nem gondolta volna, hogy pont ő. Dean Wyndam volt az, Glenn barátnőjének, Sylvia-nak apja. Álmában könnybe lábadt szemekkel nézte, ahogyan Dean többször megüti, majd megerőszakolja Sylviát. Maga sem tudta miért, de sehogyan sem tudta megakadályozni. Amíg a jelenet zajlott, nem tudott mozdulni sem.

A hányinger kerülgette, ahogy látta Dean-t önelégült vigyorral a képén. Mikor a férfi kilépett a szobából, Glenn előbukkant az ajtó mögül, és leszúrta. Ezúttal is, mint a többi gyilkosságnál, határtalan boldogságot érzett.
Elégedettség járta át egész testét, bizsergett a bőre. Tudta, hogy ezzel csak jót tesz azokkal az ártatlanokkal, akik ilyen, lelkileg sérült emberekkel vannak körülvéve.

Utólag kiderült, hogy ezek a gyilkosságok is megtörténtek. Két nap különbséggel, éjszaka, ahogyan ő megálmodta. Igyekeznie kellett, ha nem akar elkésni az iskolából. Anyját kérte meg, hogy vigye el kocsival, mivel késésben volt. Nem csörgött az ébresztőóra, így nagy volt a rohanás. Édesanyja a segítségére sietett. Egy gyors reggeli után beszálltak a kocsiba, s a nő elhajtott.

Az aznap esti híradó beszámolt egy autóbalesetről, amelyben egy részeg sofőr áttért a szemközti sávba, és a frontális ütközéssel halálos kimenetelű balesetet okozott. Az iskolához vezető úton, egy alagút is vezetett, melynek végén anya és fia, már nem látták többé a fényt…