Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
-Ez a helyes hozzáállás! Adjunk a nézőknek egy olyan előadást, amit soha nem felejtenek el!...
Egyszerre izzadtam az análszextől és korábbi fáradozásaimtól, hogy kedvükre tegyek. Szegény...
Friss hozzászólások
Materdoloroza: Tetszik ez az új hang itt. Tet...
2024-02-22 10:51
gyuri0926: Leveleznél velem?
2024-02-21 14:47
Rémpásztor: Okés, patrikiskal157@gmail.com...
2024-02-20 13:38
SunnyDay: Írástechnikailag köszönöm a po...
2024-02-20 10:57
Rémpásztor: Nagyon népszerű téma. Valóban...
2024-02-19 17:47
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Ágnes örök - 1. rész - Bűnös vágyak

I. rész – Bűnös vágyak
 
"ha nem jött volna egy őrült pillanat” – dalszöveg, Szécsi Pál – Hidd el
 
1. 
… áttetsző hálóköntösében, majd tesz-vesz a szobában, összezárja a tankönyvet, és felrakja a polcra. Én már ágyban vagyok, látszólag egy újságot lapozgatok, de félszemmel Ágnest figyelem…
 
Nem tudom, tudatában van-e annak, hogy az éjjelilámpa által bizonyos szögből megvilágítva, kissé telt, de fölöttébb nőies teste átsejlik a hálóköntösön. Formás mellei kirajzolódnak a vékony, selymes szöveten át, a laposan domborodó hasa alatti sötétebb folt további izgató tájakat sejtet, és ahogy háttal nekem lehajol egy ceruzáért, elémtárulnak kerek fenekének körvonalai. Ahhoz, hogy a tankönyvet a legfelső polcra helyezze, lábujjhegyre kell állnia, ettől formás combjaiból is több villan elő a felcsúszó ruhadarab alól. Ha tudja is, minden esetre nem zavartatja megát előttem. Elfojtott sóhajjal a fal felé fordulok, alvást mímelek, közben hallom, amint Ágnes is az ágyába bújik, és leoltja az olvasólámpát.
A sötétben még nagyobb intenzitással törnek rám vágyálmaim: kívülről látom magam, amint odalépek ágyához, kitakarom, majd teste alá nyúlva, hálóköntösét a nyakáig felgyűröm. Meztelen testét, ahol érem csókkal borítom, végül széttárt combjai közé helyezkedve szeretkezek vele, miközben szenvedélyesen ölel.
Ezekkel a képekkel alszom el, de valódi álmamimban soha nem folytatódnak ábrándjaim. Tudom, hogy ennek az az el nem hanyagolható tény az oka, hogy Ágnes a nővérem, méghozzá édestestvérem! Ezért, sohasem teljesülhetnek őrült ábrándjaim…
Máig tisztán emlékszem ezekre az estékre. Ő húsz éves volt, én tizenhat. Egy, távolabbi városban lévő egyetemre járt, kollégiumban lakott, csak akkor aludtunk közös szobában, amikor havonta egyszer-kétszer hazajött. A lakásunk kétszobás volt, a másik szobában szüleink aludtak.
Én még nem voltam nővel, talán ezért is izgatott ennyire közelsége. Ő tapasztaltabb volt, úgy tudtam, van egy hosszabb ideje tartó kapcsolata az egyetemen. De, amikor kérdeztem róla, azt mondta, hogy már nem a barátja az a fiú. „Szakítottatok?”. „Már nem a barátom” -mondta ismét, anélkül, hogy további részletekbe avatott volna. Nem láttam szomorúnak, bár tudtam, hogy mindig leplezi, ha valami mélyebben bántja.
Általában jól megértettük egymást, mindig is ’öcsikémnek’ szólított. Évekkel korábban volt, hogy egyes, gyerekes vitáink kisebb verekedéssé fajultak, és félig játékosan birkóztunk az ágyon. Ilyenkor, a testközelséget kihasználva, mintegy véletlenül hozzáérhettem már kifejlett melleihez vagy domborodó fenekéhez. Habár, később visszafogtam magam ilyenkor, mert nem voltam biztos abban, hogy nem látja át hátsó szándékaimat.
Úgy tűnik, már nem gyerekként néz rám, de mintha még a férfit sem látná bennem. Ez elkedvetlenít, mert kamaszosan naiv, felfűtött gondolataimban úgy képzelem, hogy egyszer majd ő avat be a szex rejtelmeibe. Visszahúzódó, gátlásos természetem tartott attól, hogy elsőre idegen lányokkal kerüljek ilyen helyzetbe, inkább nővérem megértő tanítására vágytam. Mindig is törődött velem, segített, ha tudott, hátha ebben is a segítségemre lesz, gondoltam.
 
2. 
…a fürdőszobában, és bejön fehér fürdőköpenyében. Leül a fésülködőasztalához, körmeit lakkozza, a szobát lassan megtölti a körömlakk édeskés szaga…
 
Szombat este van, délután érkezett meg a kollégiumból, evett valamit, ráérősen megfürdött, hajat mosott és szárított, barna haja, amit általában lófarokban visel, most leengedve, csillogóan omlik vállaira.
Szüleink színházba mentek egy baráti házaspárral, utána együtt vacsoráznak egy vendéglőben, éjfél előtt nem várhatók haza. Egyedül vagyok Ágnessel, és ez a tudat különös, remegő izgalommal tölt el.
 
-Nem mész sehova? -kérdem.
-Nem. Inkább az itthonlét nyugalmát élvezném ma este. És te? Barátok, barátnő?
-Most nem vágyok barátokra, barátnőm meg nincs.
 
Végez a lakkozással, a háttérben halk zene szól. Az egyetemen francianyelvi-szakon tanul, imádja a francia kultúrát, sok ilyen filmet néz, vagy zenét hallgat. Most is egyik kedvence, a néhai, legendás Serge Gainsbourg, a nagy, dekadens fenegyerek lemezét tette fel, miközben kipakol utazótáskájából. Ahogy háttal nekem, az üres táskát lábujjhegyre állva, nyújtózva felrakja a szekrény tetejére, a fürdőköpeny alsó szegélye felcsúszik, és egy pillanatra kivillan feneke, amin áttetsző, világoskék bugyi feszül. Őrület, legszívesebben itt, helyben lerohannám...
Furcsállom, hogy annak ellenére, hogy nem készül sehova, halvány barackszínnel festi ki szemhéját, majd ajkait is kihúzza színben a szemfestékkel harmonizáló szájfénnyel.
Táskájából előkerült egy kisüveg francia konyak és egy csomag Macaron, nagyon kedveli ezt az édességet. Tölt magának egy ujjnyi italt, megkínál engem is. Kezében a pohárral leül velem szemben egy fotelba, először jelentéktelen, apró dolgokról csevegünk, majd eljutunk személyes dolgokhoz is. Most először beszél előző kapcsolatáról, elmondja, hogy azért szakított a fiújával, mert rajtakapta, amint megcsalja a kollégiumi szobatársnőjével. Elmondása szerint, az a nő úgy váltogatja a fiúkat az egyetemen, mint más az inget, Feke Editnek hívják, de háta mögött csak Kefe Editként emlegetik. Ágnes azon a délutánon is, szokása szerint az egyetemi könyvtárban tanult volna este hatig, de a fűtőrendszer meghibásodása miatt a könyvtár hamarabb bezárt, így korábban tért vissza a kollégiumba. Amint a szobába lépett látta, hogy rosszkor jött. „Bocsánat” – mondta és kiment. Később még visszament a pipere-dolgaiért és pizsamájáért, azon az éjszakán a vendégszobában aludt, másnap pedig elköltözött régi szobájából.  Barátja megkereste, hogy kimagyarázza magát, de Ágnes közölte vele, hogy vége a kapcsolatuknak. És én úgy ismerem, hogy ha ezt mondja, akkor komolyan is gondolja, nála csak egy esély van egy kapcsolatban. Mindig csodáltam határozott, egyenes jellemét.
Tölt még egy kortyot mindkettőnknek, majd elteszi az üveget. Az erős ital kissé a fejembe száll, hatására leplezetlenül bámulom Ágnest, mikor feláll, hogy megfordítsa a hanglemezt.
Visszaül a fotelba, és miközben a Macaront a konyakba mártogatva nyelvével ízlelgeti, érdekesen csillogó oldalpillantásokkal néz felém, nem tudom mire vélni érdeklődését. Hajával játszik, és meztelen lábfejét ki-be tologatja papucsába, majd elmerengve le-fel simogatja ujjai között a pohár talpának szárát. Ha akkoriban többet tudok a testbeszéd elméletéről, valószínűleg észreveszem a flörtölő nő önkéntelen jelzéseit, de így is valami halvány bizsergést kezdtem érezni ágyékom tájékán.
A lemezről most éppen a ’69 année érotique’ (69, az erotika éve) című szám szól, amit Gainsbourg szerelmével, Jane Birkinnel adott elő az akkori kor szexuális felszabadultságáról, utalva benne a később 69-es póznak nevezett, páros, orális szexre is.
„Soixant-neuf, année érotique” –énekli Ágnes a refrént - „szvaszon nöf, áni irotik”, lehúnyt szemmel, hátradőlve hallgatom az előadóéval is összemérhető, kellemes hangját. Eszembe jut, hogy mutatott egyszer egy videófelvételt erről a számról, Gansbourg a zongoránál ül, Birkin a zongora csukott fedelén támaszkodva hason fekszik vele szemben, a kamera a zongorát körbejárva ráközelít a nő fekete selyemnadrágban feszülő, formás fenekére. Számos fotón, és a szóban forgó videón is jól látható, hogy Birkin tud úgy nézni, ami, úgymond működésbe hozza a férfiak hipotalamuszát. És most, mintha valahogy Ágnes szemében is ezt a fényt látnám, amint félrehajtott fejjel, halvány mosollyal, hosszan néz felém.
Hirtelen feláll, és mellémtelepszik az ágyra, lábait felhúzza, törökülésben keresztezi, és miközben felül szétnyílni akaró fürdőköpenyét próbálja összetartani, alól elővillannak combjai.
 
-Szóval, azt mondod, nincs barátnőd? És mondd, volt már szexélményed lánnyal? Nekem nyugodtan elmondhatod.
 
Közben megérinti felkaromat, kíváncsian, zavarbaejtően hosszú pillanatokig néz rám, megint érzem azt az előző, alhasi bizsergést.
 
-Csak a pettingig jutottam el egy lánnyal, de még nem feküdtem le senkivel -mondom ki nagy nehezen.
 
Szinte elbűvöl testközelsége, ahogy érzem frissen mosott hajának, testének illatát. Hirtelen megfogom kezét, és arcomhoz szorítom, fejemet vállára hajtom. Szívem nagyokat dobban, miközben előtör belőlem a vallomás:
 
-Állandóan rólad ábrándozom, ne haragudj.
-Rólam?! Hiszen testvérek vagyunk. Erre még álmodban sem szabad gondolnod.
-Nem tehetek róla, te vagy számomra a nagybetűs Nő -mondom elcsukló hangon.
-Jól van, nehogy elsírd itt magad öcsikém -mondja, és végigsimít a hajamon, majd így folytatja: 
-Nem volna szabad ezt csinálnunk, de ahogy hozzám értél, furcsán kellemes érzés hatott át, amire nem számítottam. Őszinteségedre őszinte leszek. Néha én is fantáziáltam már rólad. Próbáltam elhessenteni ezeket a képeket, de vissza-visszatértek, mióta két hónapja szakítottam a barátommal, nem szexeltem senkivel, valószínűleg azért.
-Ó, Ágnes, sose hittem volna – sóhajtom szédülten.
 
Nyakába borulok, és kicsit sután megcsókolom félig kilátszó, meztelen vállát. Halványan megremeg egy pillanatra, de nem tol el magától. Furcsán, zihálva kezd lélegezni, miközben fülcimpáját csókolgatom, és tarkóját simogatom a haja és bőre határán. Nem szól, várakozással néz rám, bátortalanul megcsókolom résnyire nyílt ajkait. Viszonozza, nyelve hegye számba kéredzkedik. Benyúlok köpenye alá és megfogom a mellét. Sóhajtva hátradől az ágyon, én meg előtáruló melleire hajolok, és megmerevedő mellbimbóit csókolgatom, nyalogatom, majd ajkaim közé véve ízlelgetem. Hajamba túr, és simogatja a fejemet. Lenyúlok, kioldom övét és széthajtom köpenye szárnyait. Elémtárul meztelen felsőtesteteste, lefelé haladva rajta hasát, köldökét nyalogatom, csókolgatom. Amint feneke alá nyúlva megmarkolom a rugalmas húst, csípője hullámzani kezd.
 
-Húzd le a bugyit rólam -mondja megremegő hangon, és könnyedén megemeli csípőjét, fenekét.
 
Két oldalt megfogom a csipkés alsónemű keskeny pántjait, és felhúzódó combjain át lehámozom róla. Közben sűrűbben veszi a levegőt. Elémtárul ritkás, sötét szeméremszőrzete, többször végigsimitok a selymes tapintású szigeten, majd benyúlva szétnyíló combjai közzé, ujjaimmal cirógatni kezdem a rés síkosodó, belső, lágy részeit. Apró nyögéseket hallat, és combjait még jobban széttárja. Nem tudok tovább uralkodni magamon, ledobom a szűk kempingnadrágot, és előbukkanó, merev hímtagomat az éppen most felfedezett területhez nyomva, ügyetlenül le-fel szántok rajta. Ágnes kéjeseket sóhajt, ismét megemeli csípőjét, így suta próbálkozásaim után már könnyen megtalálom a helyes irányt, és kissé behatolok a rugalmasan szűk nyillásba. „Ó…” -sóhajt fel, és átkarolja a derekamat. „Dugd fel teljesen” -suttogja, és maga felé húz. Mintha felfedező úton járnék, lassan tövig hatolok hüvelyébe, majd csípőmmel ki-be toló mozdulatokba kezdek az eddig sosem tapasztalt, csodásan forró és nedves helyen. Ágnes átveszi mozdulataim ütemét, és nyögdécselve élvezi, amint ki-be járok felkínálkozó testében, úgy érzem, most teljesen nekem adja magát. Sajnos, rövid időn belül elönt a kéjes érzés, és tompa nyögésekkel lüktetve spriccelem tele élvezetem tárgyát, majd lehanyatlom róla.
 
-Ne haragudj, túl gyors voltam -mondom zavartan.
-Semmi baj. Megtörténik első alkalommal.
 
Kicsúszik alólam, félig felül és így folytatja:
 
-Megtanítalak valamire: egy nőt nem megdugni kell, hanem ölelkezni, szeretkezni vele. Persze tudom, neked most csak az volt a fontos, hogy megkapjál, de ne hidd, hogy ennyivel megúszod -mondja viccesen. Most majd én irányítalak -teszi hozzá.
 
Cirógatni kezd, érzékeny ujjaival mellbimbóimat simogatja, nyelvével nyalogatja, majd gyengéden szívogatja. Halkan, élvezettel sóhajtozok. Később ujjaival lefelé vándorol, és amikor lankadt nemiszervemhez ér, ujjaiból gyűrűt formálva köré, érzékien simogatni kezdi, amitől hamarosan megint merevedni kezd. Ekkor combját átvetve hanyatt fekvő testemen, fölé kerekedik, és lassú mozdulattal magába fogadva ráereszkedik. Csípőjével körkörös mozdulatokat végez, s amint tövig benne vagyok, időnként, a tömör méhszájat is érezni vélem hüvelye mélyén. Ilyenkor kéjesen fel-felnyög. Kinyújtom kezem és megmarkolom előttem ringó melleit, hüvelykujjaimmal mellbimbóit morzsolgatom. Hátravetett fejjel, csukott szemmel szinte meglovagol, majd rámhajol. Hajkoronája arcomra borul, szétsimítom, átölelem nyakát, és csókolom arcát, száját, ahol érem. Altestével egyre gyorsabb mozdulatokat végez, csiklója valószínűleg merev péniszemhez dörzsölődik, egyre hangosabban liheg, egy idő múlva combjai remegni kezdenek, majd felsikoltva, a lepedőbe markolva, csípője rángó mozdulataival elélvez. Fenekébe markolok, szinte magamra húzom, és a rámtörő kéjtől artikulátlan hangot hallatva, másodszor is beleélvezek ritmikusan szorító mozgásokat végző hüvelyébe.
Most ő hanyatlik rám, csapzott haja ismét arcomba hull, percekbe telik, míg lélegzetünk lelassul, közben péniszem benne nyugszik. Később, betakaródzunk, és egy ideig némán fekszünk egymás mellett a homályba borult szobában. Hozzábújok meztelen testéhez, és átkarolom. Úgy érzem, valamiféle védelmet lelek testközelében, és mintha valami furcsa, láthatatlan kötelék fonódna kettőnk között. Ágnes felém fordul.
 
-Alszol?
-Nem.
-Figyelj, valami fontosat akarok mondani!  Amit most tettünk, azt a törvény is bünteti, nem beszélve más szempontokról, ezért soha, senki nem tudhatja meg. Nem lett volna szabad megtörténnie, de már nem lehet visszacsinálni. Mint idősebb, én vagyok a hibás. Mondhatnám azt is, hogy elvesztettem a józan eszemet, de ez nem volna a teljes igazság, mert titokban én is vágytam rá, még ha korábban nem is mutattam ki. Viszont, többé nem szabad megtörténnie, ha nyugodtan akarunk élni, mert hosszútávon még ezt sem lesz könnyű feldolgoznunk. Érted?
-Értem. Te olyan okos vagy Ágnes, büszke vagyok rá, hogy ilyen nővérem van. Nagyon szeretlek.
 
Közelebb bújtam hozzá, de fiatal koromra tekintettel talán megbocsájtható, hogy akkor, ott engem nem az eszem irányított, mint Ágnest, hanem teljesen más testrészem. Örültül kívántam egy utolsó szeretkezést vele, szerettem volna még egyszer, utoljára élvezni az együttlétet. Így folytattam:
 
-Igazad van, de még most itt vagyunk egymással. És ha soha nem is ismétlődhet meg kettőnk között, ami most megtörtént, miért ne használjuk ki teljesen ezt a megismételhetetlen alkalmat? Az előbb te irányítottál, most szeretném, ha úgy maradna meg bennem ez az este, hogy én is örömet tudtam szerezni neked.
-Ne légy telhetetlen, öcsikém – mondta Ágnes, bár nem hangzott túl meggyőzőnek.
-Csak még egyszer -alkudoztam. -Úgy kívánlak – tettem hozzá, és megsimogattam mellét.
-Az a baj, hogy én is téged – sóhajtott fel.
 
Ráfordultam, és csókolgatni kezdtem arcát, száját. Ajkaink hosszú csókban forrtak össze, nyelveink felfedezőútra indultak egymás szájában. Ismét lefelé haladok testén, csókolom mellbimbóit, melleit, ahol érem. Combjai közé érve ujjaimmal széttárom a nedves rést, és nyelvemmel belehatolok. Nyalom, miközben íze szinte megrészegít. Alteste ritmikusan hullámzik, ujjaival a hajamba túr.
 
-Gyere – suttogja, és combjait még jobban széttárja.
 
Közéjük helyezkedem, és újra behatolok forró hüvelyébe. Először csak mozdulatlanul élvezzük testünk összekapcsolódását, majd összefonódva, egymást karolva, vad szeretkezésbe kezdünk, szinte tépjük, harapjuk egymást. Most hosszabb ideig bírom az egyre gyorsuló tempót, egy-egy nagyobb lökésnél Ágnes fenekembe markolva húz magába: „Még, még” – lihegi elfúló hangon. Egy idő múlva, csípője önkéntelen rángásokba kezd, miközben combjai a közeledő orgazmus előhírnökeként remegésbe fognak. Amikor a csúcsra ér, feltörő sikolyát a párnahuzatot harapva próbálja elfojtani, miközben ujjaival görcsösen a lepedőbe markol. Pillanatokon belül én is a csúcsra érek, és valósággal belelövöm maradék magomat lüktető hüvelyébe.
 
-Ne húzd ki még -mondta, és egy ideig összeforrva maradtunk. Később melléfeküdtem, fejét vállamra hajtotta. Megint az a furcsa érzésem támadt, mintha valami különös háló fonódna körénk, ami elszakíthatatlanul összeköt.
 
-Köszönöm a mai estét, sosem fogom elfelejteni -mondtam végül megilletődve.
 
Nem szólt semmit, csak végigsimított a hajamon. Átment a saját ágyába, egy idő után szabályos légzéséből arra következtettem, hogy elaludt. Én még sokáig bámultam a sötétbe, gondolatban újra átélve a történteket. Később, félálomban hallottam, amint szüleink hazaérkeznek, tesznek-vesznek egy darabig a lakásban, majd kialszik a fény és aludni térnek.
 
3.
 
Másnap délután visszautazott a kollégiumba. Indulás előtt még bejött közös szobánkba elbúcsúzni, és eddigi szokásától eltérően nem az arcomra adott puszit, hanem a számra, kicsit tovább tartva ott ajkait, mint ahogy az egy puszinál megszokott. Át akartam karolni, hogy csókká alakítsam, de hátra lépett. „Ugye tudod, hogy ezt nem szabad?” Kedvetlenül bólintottam. „Na, azért mondom. Légy jó fiú, öcsikém” -mondta pajkos mosolyával. „Vigyázz magadra, és pszt!” -tette hozzá mutatóujját figyelmeztetőleg felemelve, majd búcsút intve elment.
 
Mégis, ha magunk között voltunk, és senki nem láthatta, ezután mindig a számra adott hosszas puszit üdvözléskor, illetve búcsúzáskor.
 
A következő félévre elnyert egy ösztöndíjat a párizsi Sorbonne-egyetemen, így még ritkábban találkoztunk.
Néhány hét elteltével érkezett tőle egy különös képeslap, amit nekem címzett: egy fotó alapján készült grafikán Serge Gainsbourg könyököl borostás arccal, ujjai között az elmaradhatatlan cigivel, előtte egy konyakospohár és egy doboz Gitanes cigaretta egy hanglemeznek támasztva.
 
Az egész család furcsállotta a szokatlan üdvözlőlapot, csak én tudtam egyedül, hogy mire akart vele emlékeztetni Ágnes.
 
Hozzászólások
alttpg ·
Ma, a folytatással együtt elolvasva találtam iazán jónak ezt a sztorit! Igazolja, hogy a testvér szerelem igazi, megbonthatatlan szerelemmé tud válni, bármit is dob közben a sors.

Anna69 ·
Sziasztok! Keresek egy férfit egy kellemes találkozóra. Részletek a honlapon -> www.teensfk.site

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: