A szerelem nem győz le mindent

Ez az egész három hónappal ezelőtt kezdődött. Az egyik haverom már nagyon régen tetszett, és úgy döntöttem írok neki sms-t, hogy mennyire tetszik és találkozzunk. Ez sikerült is és úgy döntöttünk, hogy jámi fogunk. Viszont nem tartott sokáig a dolog, mert egy új BMW-re gyűjt, és folyamatosan dolgozott az apja vállalkozásában. De jó volt vele, mert bemutatott a haveri társaságának, és nagyon jól éreztük magunkat. Teltek múltak a napok, és az egyik héten mentünk az egyik barátnőmmel szombaton szórakozni. Mégse punnyadjunk otthon. Felmentem a discóba és ott összetalálkoztam Lacival, az egyik nagyon jó haverja a volt barátomnak. Van egy felesége, meg egy gyereke. Nem is nagyon foglalkoztam vele hiszen tudtam, hogy nem lehet köztünk semmi és nem is fordult meg a fejemben ilyen. Kérdezte tőlem, hogy nem megyünk el kajálni az egyik gyoséttermbe?! Én meg mondtam, hogy persze miért is ne. Elmentünk jót dimcsiztunk, meg kajáltunk, és utána mentünk egy másik discoba. Jól elvoltunk. Telefonszámot cseréltünk.

Nagyon sokat hívtuk egymást az elkövetkezendő napokban és folyamatosan együtt buliztunk. Nagyon jól éreztük magunkat. Az egyik hétvégi disco közepette így szólt hozzám:
-Megcsókolhatlak?
Én pedig azt mondtam, hogy igen, de nem most, mert itt bárki megláthatja, és annak nem lesz jó vége. Akkor még nem jöttem rá, hogy beleszerettem és ő is belém! Bár ő már hamarabb rájött, hogy szeret engem...
De hiába volt minden. A szerelmünk nem tudta legyőzni a családot. Megint tanultam, de ez jobban fájt, mint bármi más! Képzeld el, milyen lehet valakit úgy elveszíteni, hogy szeretitek egymást? Tudod, hogy egymásra gondoltok, de mégse lehettek együtt. Mindenkiben őt keresed de nem találod...Úgy érzed elmúlt az, amiért éltél! Sokan azt mondják, hogy a szerelemért harcolni kell. De hogyan? Ezt valaki mondja meg nekem. A szerelem nem győz le mindent. Erre mindenki rá fog jönni. Én már rájöttem, de soha nem fájt ennyire semmi, mint most is fáj.
Hiába van ez, továbbra is az életem adnám ÉRTE...