Szép, tavaszi nap volt. Reggel kisütött a nap, egész délelőtt ragyogott, csak estére hűlt le. Írtam egy verset az iskolában. Csodával határos módon a lelki békesség áradt a szavaimból. Pillangók cirógatták a gyomromat, simogatott az ibolyaillat. Az első randimra készültem, a szerelemre, szenvedélyre, boldogságra.
Álltam a zúgó szélben. Piroslott rajtam a kabát, és a szívem a torkomban dobogott. Vártam a Fiút. A Férfit, aki megváltoztatja az életem, de elkéstem. Csak három perccel később értem oda, de nem volt ott, lehet, hogy el sem jött. Még fél óráig vártam, dideregtem a csinos szoknyában és vékony blúzban. 15 voltam, a randi partnerem 21.
Érettnek akartam tűnni. Egész életemben érettebbnek akartam tűnni a valóságosnál. A ruhatáram alapján idősebbnek néztek a saját anyámnál. Nagyratörő álmokat dédelgettem, grafikai pályát terveztem. Hittem az álmaimban, szerettem a családomat, imádtam a könyveimet, de nagyon vártam a szexre. A hiánya minden más gondolatomat elfeledtette. Bármire képes lettem volna egy kis ki-be, ki-be lökdösődésért. Elmentem egy vakrandira, belehabarodtam valakibe, akivel még csak nem is beszélgettem, sőt még nem is találkoztam vele, lefogytam, sminkeltem, de senkinek nem kellettem. Még csak észre sem vettek. Hajlandó lettem volna bármire egy álságos, felszínes kapcsolatért, de senki nem kért tőlem semmit, nem hogy túl nagyot.
Okos lány vagyok, így ráeszméltem, mi lehet a probléma. Hiába voltam kedves, csinos, ápolt, az arcom olyan volt, mint egy sminkeletlen transzveszitáé.
Smink videók hosszas tanulmányozása után meg kellett állapítanom, hogy jellegtelen, nem kimondottan egyéni arcokból lehet csábító démont és ártatlan kislányt festeni, de az én fejemmel nem lehet kezdeni semmit. Nem maradt más hátra, mint plasztikához folyamodni. Megnéztem az előtte-utána képeket, és megállapítottam, hogy a pillanatnyi állapotnál rosszabb már nem lehet. Megnéztem az árakat. Nem mondom, hogy a sírás kerülgetett, mert nem kerülgetett, hanem leterített. A kutya nem értette, hogy mi lelt.
Pénzt kellett kerítenem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
De amikor megfordulok egész közel érzem a száját a számhoz, és érzem a forró leheletét, ami átjárja minden porcikámat. Mélyen a szemébe nézek. Ő viszonozza a tekintetem. Érzem, már teljesen hozzám bújt, és az ölelése egyre szorosabb. Szinte már fáj ez az ölelés, mikor hirtelen megcsókol, és eltűnik minden fájdalom, és minden ami csak körülöttünk létezik...
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Hozzászólások