A másodhegedűs- avagy Ki miatt sátán a Sátán?

Ki miatt?!
Hát miattam!
Bezony ám, én vagyok a Sátán.
Ez így talán kissé felvágós, de hát ez a büdös nagy igazság. Évekig dolgoztam, hogy kialakítsak róla egy képet. A Sátán, az alfahím, a világ nagy szoknyavadásza, a roppant jóképű, kegyetlen, gonosz és hatalmas Úr. A setét angyal. Heh. Hát setétnek bizony éppen elég setét. Bár gyújtana valaki fényt az agyában! Ezt azért visszaszívom. A sok kínlódás ellenére élvezem a munkámat. Ki más mondhatja, hogy a kezében van a világ? Igaz, hogy csak közvetve, a világ irányítója, attól még én vagyok.
Az az idióta nem menne nélkülem semmire, én a kis güzü, aki egy külső szemlélőnek a másodhegedűs, ha rajta múlna, már az egész világ üdvözülne. Pff... nem ért a bizniszhez.
Azért senki nem gondolná, hogy ez ilyen fárasztó… főleg ebben az időben. Persze bűnösök mindig voltak, de az emberiség még nem szaporodott el ennyire. Mint a nyulak.
Igaz, ha százalékban nézzük, akkor semmit sem javult az állás. Nem baj, én kitartóan dolgozom, majd csak összekaparok még pár százalékot az én javamra.

Azt hittem, hogy az a kis bajuszos pattogó germán, aki az igazság és egyéb tévhitek nevében halomszámra ölte Isten kiválasztott népét, majd javít valamit a statisztikákon. Én tüzeltem fel a fickót, de a nagy öreg nem is bosszankodott. Értetlenkedésemre választ kaptam.
A pokolba nem sok ember folydogált, annál több ment a mennybe!
De hát ő is megszívta, nemsokára betelnek a helyek, és csak protekcióval lehet majd bejutni, míg a Pokol feneketlen gyomra, szeretettel várja az elkárhozni vágyókat.
Persze a Pokol is véges MÉG! Folynak a bővítési munkálatok, pénz van bőven, a Microsoft most jól áll, a sok gyilkosság meg ellát minket bőven munkással.
Egyre nagyobb a befogadóképessége, ami valljuk be, ebben az időben szükségeltetik.
Persze a rengeteg emberrel, sok papírmunka, adminisztráció is jár, még én sem bírom az iramot. Az a marha meg csak ott terpeszkedik a nagy bőrfoteljében, és az újabb csajt szerzi be. Mind ugyanolyan, a mosatni évszázad legrosszabb perszónái.

Munkára kéne fognom azt a barmot… De hát nem árthatok a jó hírének, rajtam kívül mindenki a Főnököt hiszi benne, én meg csak, be kell vallanom bármennyire is fáj, a segítségével maradhatok életben. De hát miért is írok meg mindent? Mert kéne egy kis suska.
Egy csöppnyi mellékjövedelem. Minden befolyó pénzt a Pokol bővítési munkálataira költöm, sajnos. Azt gondoltam, majd eladom Egy Évszázad a Pokolban címmel, de vagy a terjedelemmel, vagy a szerzővel voltak gondban a sajtó sem kapott rá. Lejárt lemez- intettek le. Sajnos a Sátán már nem nagy sztár, senki egy fityinget sem ad azért, mert beszámolnak a magánéletéről, hogy mikor, hova ment zsírleszívásra, vagy hány nyakat szívott már ő ki.
Most már csak a büszkeség hajt, már ha van bennem ilyen, mert eleve gerinctelenül, talpnyalóként születtem. Kitálalok! Így hát kedves Ádámok és Évák, hallgassátok meg a történetet a kígyó szemszögéből.