Kellemes nyári szél uralkodott a kicsinyke falun. Ez a délután is úgy telt el, mint mostanság a többi. Az emberek túlnyomó része a falu egyetlen tavának a partján élvezte, a nap pihentető sugarait. De akadtak olyanok is, akik nem mozdultak ki otthonaikból. Ilyen volt Arnold is. Ebben a melegben nem lehetett valami sok mindent tenni, de ő talált magának elfoglaltságot. Úgy döntött lemegy a pincébe és kialakít magának egy kis pihenő helyiséget. De arra ő sem számíthatott, hogy a pince lépcsőjének az egyik foka el van repedve és eltörik majd alatta. Ő, pedig eszméletlenül fog feküdni a földön.
Több mint két óráig feküdt a hideg betonon. Súlyos sérülést nem szenvedett csak a bokája húzódott meg egy kicsit, de nem annyira hogy ne tudott volna lábra állni. Egy kis migrén is kerülgette kissé felhevült kobakját. Egyedül nem tudta volna lecipelni a padláson lévő kanapét, mely éppen az ilyen meleg nyári napokra állott odafent a porban. Ezért segítségért átment az egyik szomszédjához, Szilágyi úrhoz. A régi ház mely most elég csendesnek tűnt az amúgy is csendes, nyugodt utcában. Kopogtatott az ajtaján, mint már oly párszor, de nem kapott visszajelzést, hogy itthon van e szomszédja. Megpróbálta még egyszer hátha, csak most kicsit erőteljesebben minek eredményekképpen kinyílott az ajtó. A kicsiny résen szólongatta az urat, de semmi jelet nem észlelt. Aztán zörrenést hallott a ház végéből. Körbe pillantott nem e jár erre valaki majd elindult megnézni, hogy mi lehetett az. A konyha állott ott, de teljesen üresen és tisztán, mintha napok óta nem jártak volna ott. Azt ős is gondolhatta, hogy Szilágyi úr nem lehet a tónál, mert ő nem szokott lejárni oda. Már aggódni kezdett hol lehet szomszédja, aki nem arról híres, hogy sokat kóborolna. Sőt ilyenkor tudja az összes szomszéd, hogy ő mindig itthon van, hisz várja az unokáit, akik igazából nem is léteznek.
Arnold párszor járt már a házban, így tudta az utat a hálószobához, ahova be is ment. Teljes rend és tisztaság fogadta a „betolakodót”. Az egyik behemót, régi stílusú szekrényből nyekergés hallatszott, mintha egy kötélen lógna valami nehézsúly. Persze a kíváncsiság hajtotta, hogy megnézze, mi lehet az. A parkettán hallatszott, ahogy lassan óvatos léptekkel közelíti meg a szekrényt. Kezével gyorsan kinyitotta és mély levegővétel után megnyugodva, nézte a szekrényben elhelyezkedő ruhákat. Akkor mi volt ez a hang? -tette fel magának a kérdést. Biztos csak képzeltem. -gondolta. Ment kifelé a házból mikor a padlásföljáró ajtaja kinyílott. Arnold ijedten roskadt össze a földre. Ennyi izgalma talán még életében nem volt, mint ma délután. Ami már nem is délután, mert már kezdett szürkülni az ég. Arnoldnál nem volt óra de azt sejthette, hogy már este fele jár az idő. Ideje volt hazamenni mielőtt Szilágyi úr feltűnne. Persze megpróbált úgy visszamenni a saját házába, hogy ne vegyék észre. Igaz nem is volt olyan, aki észrevegye. A közvetlen szomszédok nem voltak otthon a többi házból meg nem lehetett idelátni.
Az izgalmak hatására úgy döntött most jó lenne egy erős kávé. Gondolta, míg megfő, lemegy és becsukja a pinceablakot. Most óvatosabban lépett a lépcsőn így ott nem érte baj. Épp húzta be, amikor egy fekete macska futott el az ablak előtt. A szívéhez kapott és mikor felfogta, hogy csak egy macska volt csökkeni kezdett a pulzusa. Az adrenalin szintje már elég magasan lehetett. Ezt még fokozta az is, hogy a gázon lévő kávé már teljesen felforrt, sőt mi több ki is ömlött. A felmosó rongyért igyekezett. A fürdőszobában egy égő gyertyát pillantott meg. Az ablak is nyitva volt és a kád félig volt vízzel. Gyors zihálásba kezdett nem értette, mi történik.
Nem lehet a képzeletem –töprengett magában. Ez ki is derült. Mert belenyúlt a vízbe, mely langyos volt. Ilyenkor ez jól esne, de ezt nem ő eresztette bele. Ledobta a felmosót és kirohant a konyhába. Neki támaszkodott az asztalnak és becsukta szemeit. Közben nagy levegővételeket végzett. S mikor kinyitotta a szemét életének utolsó képkockáját, pillantotta meg… leterült a földre, elhomályosult minden és aztán sötétségbe borultak szemei, melyben még látszott az a kép…
A holtestét csak napokkal később találták meg, mégpedig Szilágy úr, aki segítségért ment át. Egy kanapét szeretett volna elpakolni…
A hírek szerint infarktus miatt lelte halálát Kovács Arnold, aki mellesleg a falu egyik legkiválóbb orvosa volt…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
De mi a célom… Magam sem tudom már, csak utazok, hogy eljussak egy olyan helyre, ami nem létezik. Nem létezhet, míg az ember, az egész emberi faj fel nem épül ebből a hihetetlen szellemi leépülésből, amin most keresztül megy…
Utazok…
Utazok…
Fél évig volt az elvonón. Zsolt minden nap meglátogatta. Először csak szakmailag karolta fel, de aztán, ahogy Andrea szépsége, és nyugalma kezdett visszatérni, úgy szerettek egymásba. Mikorra a lányt gyógyultnak nyilvánították, tudták, hogy össze fognak költözni. Andrea vissza sem ment a régi lakásába...
Hozzászólások