Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
A gyertya...
Ülök a sötétségben egy elhagyatott szoba sarkában. Csend van, csak saját mély sóhajaim hallom. Érzem az egy perccel ezelőtt elfújt gyertya illatát. Szinte a tüdőm mélyére beszívom meleg illatát. Hirtelen szemem előtt elvillan egy gyors fénysugár. A villám. Megdörren az ég. Fúj, fúj a szél, süvít. Hirtelen elkezd könnyezni az ég és egyre-egyre erősödik sírása. Társaságom az egyetlen kialudt gyertya. Az ablak kitárulkozik. Szinte letépi a függönyt a szél. Testemet már esőcseppek borítják, a függöny is elázott. Fázom, de nem érdekel. Várok. Várok valakire, aki felmelegít. Az én könnyem is elerednek. Félek. Félek a sötétben, a villámtól, az ég hangjától. Reszketek, egyre csak reszketek. Nézem a gyertyát, amit elfújt a szél. Még ezt sem hagyta meg nekem vigaszul. Elfújta a szél a barátaimat, eláztatta őket az eső. Hol vannak? Hiányoznak. Nincs értelme az életemnek a barátaim nélkül. Gondolkodom. Gondolkodom, mit tehetnék. Sírok és sírok, nézem a vihart, ahogyan dúl-fúl, megrengeti a fákat. Ez nem jó. Nem jó ez így. De mit tehetnék? Kialudta a gyertya s nincs gyufám, amivel újra életre kelthetném. Nincs erőm. Egyszer csak lángra lobban a gyertya. Igen, itt vannak. Itt vannak a barátaim. Könnyeim letörlöm. Nem, nem hagytak itt mégsem. Örülök, hogy mégsem kellett csalódnom bennük. Nevetek a szélen, kacagok az esőn. Nem alszik csak úgy ki a gyertya, nem hagynak csak el úgy a barátaim. Számíthatok rájuk. S a gyertya újra felmelegít.
Hasonló történetek
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Ez a lány az egész életét maga irányította, olyan magabiztosnak tűnt, hogy azt bármelyik férfi elirigyelhette volna. Most mégis éreztem benne valami bizonytalanságot. Egy pillanatra megálltam és éreztem, hogy remeg alattam. Megsejtettem, hogy ez nem csak a szeretkezésünknek szól. Tartott valamitől. Elemeltem a fejem és az arcára néztem. Már csak egy fiatal lány volt, pont olyan, mint bármelyik...
Hozzászólások