Négy forint. Ennyi van most nálam. Nagyjából egy negyed kifli ára.
Vagy talán még annyi sem.
Amikor rájöttem, hogy tulajdonképpen egy fitying nélkül állok a város közepén, (a forintocskák eme gondolatomat mintegy megérezve, sértődötten súrlódtak össze izzadt tenyeremben, panaszos- fémes hangot hallatva, mintha méltatlankodnának) nagyon megijedtem. Inkább úgy mondanám, izgatott lettem.
Vissza nem térő lehetőség: most kiülhetnék koldulni. Esetleg bepiszkolom az arcomat kicsit, hogy hitelesebb legyen. A topánkámat is levehetem, mezítláb meghatóbb.
Aztán megtorpantam.
Nézegettem a négy forintomat, és hirtelen nagyon megszerettem a világot.
Egy kétforintos, és két egyforintos. Már egészen a szívemhez nőttek. Olyan bájosan csillogtak a reggeli napfényben.
Csak álltam az ébredező városban, és befelé mosolyogtam. Talán a szemem is becsuktam.
Négy forint, NÉGY forint… mert ötszázat, vagy esetleg ezret elkölteni egyáltalán nem nagy kunszt. Na de négy forintot…! Vehetek egy csipet sót, vagy egy darabka cipőfűzőt a Margit körúti turkálók egyikében.
Csak álltam az ébredező városban, és befelé mosolyogtam. A négy forintra gondoltam, amit gondolatban már ezerféle dologra elköltöttem.
Nem is gondoltam volna, hogy ennyire mámorító érzés a szabadság.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Felöltöztették este feketébe a lányt, esküvői díszeket festettek arcára és kezére, felékszerezték, fején a kendőt ezüst pánttal fogták oda, nyakába arany láncot akasztottak, ujjára égköves gyűrűket adtak, derekát arannyal átszőtt övvel díszítették, és lábára selyem szandált húztak. Aztán az asszonyok elénekelték neki a menyasszony dalát...
Hozzászólások
és idegroncs vagyok
de örülök a négy forintomnak meg nektek:)