Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
The reál Kagemusha: Komolyan, aki ezeket a kívánsá...
2026-03-21 14:27
laliboy: Egy kellemes találkozó nekem i...
2026-03-17 19:51
laliboy: Egy kellemes találkozó nekem i...
2026-03-17 19:49
wisnia: Nem nyűgözött le.
2026-03-06 16:07
wisnia: Ez talán a legjobb rész.
2026-03-06 16:07
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

SzárnyasLány adatai

Neve:
SzárnyasLány
E-mail címe:
Nem publikus
SzárnyasLány összes beküldött történetének megtekintése »
SzárnyasLány
Bemutatkozása
Hol volt, hol nem, messze innen kőbe zárva nézte a világot egy fekete szárnyú angyal. Több mint 1 000 000 éve zárta magát ebbe a börtönbe, pont mióta a világ úgy döntött, hogy felnőtt. S mióta már nem volt szükségük az embereknek álmokra. Az angyalt elszomorította ez, hiszen nem erre tanította a világot. A varázslatos lényeket, mind növényekké, emberekké, állatokká változtatta, épp mikor a föld a „kamaszkorát” élte. Elmondta nekik, mennyire súlyosan kivesztek az álmok ebből a mutálódott világból, és választás elé állította őket, vagy a halál, vagy egy másik létforma.

Hol volt, hol nem, nem is olyan messze innen, kőbe zárva nézi a világot egy fekete szárnyú angyal. Tudja, hogy nem lehetetlen, hogy a világot meg lehet gyógyítani! S ezért ír novellákat ennek a beteg világnak, s bár sokan ismerik, kevesen tudják róla, hogy az ő látása segített hozzá, hogy: Hinni kell a mesékben.
Írásai 1 3
2045
Azt mondják, hogy a szem a lélek tükre. De a te szemed rejtélyes, feneketlen kút, amelyben alámerülnek a dolgok. Csupán a felszínen ragyogó derűt látom. S mikor rám nézel, ez a derű nem csupán a felszínen van, hanem egészen mélyről fakad. Mintha a kút mélyén felragyogna valami értékes, hosszú ideje elfeledett dolog. Szép... sőt, nem csupán szép, hanem gyönyörű, értékes, szívet melengető. Legszívesebben örökre ezt nézegetném, s hagynám, hogy feneketlen tekinteted elnyeljen, s finoman magába...