isor2 beküldött történetei

Azóta hogy nem találkoztunk, úgy érzem, mintha kitéptek volna egy darabot a szívemből. Fáj, és egyedül érzem magam nélküled. Az egyik legjobb barátom voltál, és fáj a tudatlanság, hogy nem tudom, mi van veled, hogy nem tudom, mit csinálsz ebben a pillanatban, hogy nem ismerem a barátaidat, és hogy én, már nem vagyok a barátod...

A nap már régen lement a házak mögött. A sötét utcákat megvilágítják a házakból kiszűrődő fények. A kihalt utcán csak valaki siet, összehúzott kabáttal. Egy lány, aki egy levelet szorongat jéghideg kezében. Hátát egy hatalmas hátizsák díszeleg, zsebeiben egy vonatjegy, ki tudja hová, csak el a városból...