Getti adatai

Valamikor réges régen, nem is hinnétek milyen régen, volt egyszer egy nagyon ostoba és hiszékeny vándor. Miért volt ostoba? - kérdezitek. Mert mindenki bolonddá tette, akivel csak találkozott az útja során. Szomorú történeteket meséltek neki, és a fiatal vándor pedig beleesett minden egyes mesének a csapdájába...

Ez volt a legrosszabb hír, amit csak hallhattunk. Belevesztünk a dzsungelbe. Senki nem volt a közelben, aki segíthetett volna. Teljesen magunkra voltunk utalva...

Ledöbbentem és gyorsan a vezetőfülkébe siettem. Még valahol mélyen reménykedtem, de aztán szembesültem az igazsággal. Nem volt ott senki. Közben hallottam, hogy a többiek is felriadtak.
- Mi volt ez?- kérdezte valaki. Az ajtó még mindig nyitva volt, gyorsan odamentem és becsuktam. A szél közben majdnem kivitt, de megkapaszkodtam egy kallantyúban, és ép bőrrel megúsztam. Mindenki rám nézett és egyszerre kérdezték:
- Mi történt?
- A pilótáink kiugrottak…

Valaha voltak szavak.
Ökör és sólyom. Eke.
Volt világosság.
Sziklaszobákban éltünk,
Vadon, mint a görbe szarv...

Tragikus nyúl, festmény.
Füle zöld kukoricacsuhé,
Fekete homloka égre mutat,
Festmény falamon, magányos

Mert a nyulak magányosak
És nem azok. Kövér, piros...

S csak rémes árnyak bálja, mellyel
A véres ablakokon át
Ma itt disszonáns zene mellett
Az utas kavarogni lát,
A sápadt ajtóból ma rémek ...

Ne sírj értem, ha már nem leszek,
Hisz a túlvilágon is barátaim közt leszek.
Minden kis jószág, kit eddig gondoztam,
Eljön hozzám, ha üt az óra...