Csókási Balázs adatai

"Múltam hánykódó ölén
Lelkem zavaros-bús ködén
Mint egy koszos tükrön át
Szemembe néz, de a lelkembe lát
Egy sosemvolt, boldog ifjúság"
(Csókási Balázs : Torzó)

Mit is írhatnék ezen túl magamról, ami jellemezne engem. Nem egyszerű meghatározni ki vagyok...valaki aki talán sohasem leli meg önmagát, aki mindig kergeti álmait, hogy egy-egy rossz pillanatában megölje azokat. legalább annyira vágyom mint amennyire félem a boldogságot. Verseimet is ez az állandó kettősség ihleti. A boldogság hasztalan keresése és az ösztönös félelem attól, hogy egyszer mégicsak rálelek. De ott a kérdés, hogy vajon felismerem-e? Lehet boldog vagyok, csak képtelen vagyok elfogadni...mert tudom a boldogság mint minden ami ebben a dimenzióban megszerezhető nem más mint illúzió. Nincs boldogság, nincsenek álmok csak remény.remény az álmokra és azok beteljesedésére, a boldogságra. Verseim ihletője kezdetben a magány, a magyánytól való félelem volt, s most, hogy megismertem, átéltem a szerelmet talán boldognak kéne lennem...talán..de legyek akár boldog vagy boldogtalan nagyon köszönöm, hogy megismerhettem ezt az érzést ami legalább annyira szép, mint amennyire fájó. Köszönöm Timinek a fájdalmat ami verseimet ihleti, köszönöm, hogy ismerhetem, hogy múzsámmá és fájdalmammá lett. Nagyon szép volt minden...