A "" kifejezés eredménye:

Valahol, túl a könnyeken
aranyló, finom földeken
jár csapongó képzetem.
Elképzelem életem,
hogy könnyű, és derűs, mint az ég,
s nem mondja soha senki sem: elég...

Begyógyult egy seb
Épp, hogy csak a heg maradt
Újra épülnek a porig rombolt világomban
A szebbnél szebb falak

Fehéren csillan a seb helye
Ahogy végigsimítasz...

Sötét lánc a kezében,
Zúgó patak vizében,
Egy-egy madár képében,
Rigó, pacsirta jelmezben...

-… Kérlek, találjátok meg, és szabadítsátok ki az én Ikiellámat! Ő, az én Szemem Fénye. Nélküle nem tudom, hogyan élhetnék tovább! – majd felegyenesedett a trónjáról, és súlyát meghazudtolva, egyenesen, Cattiera irányába kezdett sietni. Olyan aggodalmasan nyújtotta felé karjait, mintha csakis az amazon lehetne bajának egyetlen mentsvára...

Mire visszaértem az irodámban már megérkezett az e-mailje. Természetesen pajkos körül írással, hogy semmire nem emlékszik pontosan, de jó volt. A válaszomat nem küldtem el egyből, inkább felidéztem a már megtörténteket. Éreztem, hogy nem bírok tovább magammal, muszáj magamhoz nyúlni. Lassan lehunytam a szemem és már éreztem az illatát, az érintését, az ágyéka melegségét. Minden erőmet összeszedve, kurtán azt válaszoltam: „Folytatás?”, szinte azonnal jött a válasz: „Mikor, hol?” – „ITT...