Írásaim

Hirtelen mintha egy éles visítást hallottam volna, aztán gyereksírás és csönd. Először azt hittem, csak a szél, vagy a képzeletem játszik. Aztán ismét egy sikítás, de már értettem mit mond.: "A KISBABÁM!" ...

Ma este búcsúz veszek a múltra pontot teszek.
Mit ér az életem, ha te nem vagy itt velem?
Hazug volt igéreted, ó miért hittem neked? ...

- Nem rossz –morogta a másik, s porfelhőt küldött a fiatal arcába. Az megzavarodva próbálta visszanyerni látását, de közben elesett. Az öreg lassan indult feléje, kiélvezve gyors győzelmének minden pillanatát. A fiú kitörölte szeméből a koszt, de mire felpillantott a másik ott ált előtte, kezét a magasba tartva, égre tartott tenyerében egy vibráló kék gömbbel. A sorsa megpecsételődött…

Büszkeséggel töltött el, hogy az éjszaka közepén a legjobb haverjaimmal elkötök a híres MAHART tulajdonából egy igazi, már-már muzeális értékű vontatóhajót, és tudunk is menni vele. Persze sokat nem foglalkoztatott a dolog. Túlságosan sznob vagyok én az ilyenekhez. Éjjel buliba megyünk, ez a lényeg. A csajok buknak az extrém pasikra, megmondom, hogy ’hé kisanyám, ide kuksizz, mivel jöttem’, majd mutatok hátra erre a félszáz éves rozsdás vasra, amiről ezerfelé hullik a festék, de úgy ki...

Még mindig fáj, de nem értem miért?!
Miért szeretlek ha nincsis miért?

Nem akarok már szenvedni
Nem akarlak már szeretni
Csak egyszerűen elfeledni
Emléked...