Írásaim

- Te barom! - Ginny nevetése félbeszakította sírását, de nem sokáig, mert a következő szavát megint könnyek kísérték. - Miért nem vagyok elég jó neki? Miért akarja inkább azt a kis ribancot? Én mindent megtettem volna neki, de neeem! Ő inkább a kis pityergő picsával etyepetyézik! Hát én is tudok sírni! - Azzal a mozdulattal Draco vállára borult, és keservesen zokogni kezdett...

Válaszként nem tudtam, mit is mondjak. Csak figyeltem, amint arcán kiteljesedett haragja. Száját kinyitotta, de nem hallatott hangot, sem beszédet, csak némán tátogott, közben arcvonulatai egyre mélyültek. Már elveszítette emberi vonásait, de minduntalan folytatta, csak szemeinek csillogása maradt a régi. Barna szemein szinte láttam a sikolyt, amit hamarosan el is engedett. Annak erőssége kibírhatatlan volt, de nem tudtam ellene tenni...

Csak ültem a szobámban,
csendben, félhomályban.
S gondolkoztam a szerelmemen.
Közben rájöttem ez reménytelen...

...Bújj mellém,
húzz magadhoz szorosan,
hadd halljam, ahogy szíved értem dobban!

Szóval az egész úgy kezdődött, hogy egy szép, hűvös, nyári koraestén nem tudtam elképzelni, hogy a...

Újból a téli fagyban áztam
A lenyugvó nap enyhe szikrájában
Szememet elborította a bú
Szívemben a szikra elcsitult ...

Nem tudtam, mit tegyek
Éreztem itt belül
A szerelem szikrája soha ki nem hűl
Nem tudtam, mit tegyek
Remegtem teljesen
S féltem, ha ez megmarad
Nincs tovább...