Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
ÉnKeresőTerápia:
Új profilommal , új sztorikkal...
2024-09-21 09:43
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Versek
Ennek a versnek az a lány volt a múzsája, akibe most szerelmes vagyok. (Sajnos nem az enyém, de ez másik történet.) Bocsánat az ismétlésekért, de így jött ki a szótagszám.
Néhány sora nem aktuális most ehhez az évszakhoz, de ha már megírtam, beküldöm.
Halkan kopog az eső az ablakon,
bár lenne minden cseppje csókod ajkamon.
Villámlik háborog az ég,
nem tudom meddig bírom nélküled még.
bár lenne minden cseppje csókod ajkamon.
Villámlik háborog az ég,
nem tudom meddig bírom nélküled még.
Beküldte: Anonymous ,
2013-11-07 00:00:00
|
Mondókák
Ezt a vervset a drága nyelvtan tanárnőm ihlette, aki órán elbotlott. A vers soraiban érződik az érte érzett szeretetem.
...e két szóban minden benne volt
Vágyba fulladt lélegzet,
tűzben égő láncon...
tűzben égő láncon...
Nézlek,
nem gondolva semmire,
mint tarkuló őszi erdőt szokás,
melynek gazdája nem,
csak szépsége lehet.
nem gondolva semmire,
mint tarkuló őszi erdőt szokás,
melynek gazdája nem,
csak szépsége lehet.
Egy fa alatt állva csodálatos lenne Téged átölelni édes csókra várva,
S hallgatni az erdő csendes lágy zaját!
S hallgatni az erdő csendes lágy zaját!
Hallgatom az idő múlását...