Szivárvány- ízű nevetésünkbe csorduló csendünk,
feszíti ezerféle elképzelt s megélt tegnapunk árnya,
hajnalba simított, éjjelbe álmodott szerelmünk
rohanó, lepergő, megtépázott, jéghideg szárnya-
verdes szívemen. Holnapért túlélt holnapunk,
elűzött esélyért sikolt, félszeg homályban,
hogy elfussunk- s ezerszer még egymásba olvadjunk,
vágytól felperzselt, füst- színű, magányos szobában.
2013.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-23
|
Krimi
Egy kis krimi kevés szexualitással fűszerezve. <br />
Kellemes olvasgatást kívánok!
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
D.S. ·
Tetszett.
mooney16 ·
Szép,szép,szép:)
artemyss ·
Köszönöm.