Az út szélén állt,
az eső szakadt...
Szeméből könny,
szájából vér fakadt.
Térdre esett a sárban,
S az égre nézett,
Tekintete lángolt:
Utólérte a végzet.
Pisztolyt szorított,
Görcsösen markolta,
Haját a süvítő szél
Tépte, szaggatta.
Érezte hogy nincs tovább,
Ennyi, itt a vége...
Életét keserűség pecsételte,
ruháját forró vére.
Otthon a család, csak egymást tépte,
Mikor elszökött nem ezt akarta,
Azt hitte, ’Happy End’ lesz a vége.
De csodák helyett csak bánatot lelt,
kérdésére többé, csak a Halál felelt.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások