Régebben, mikor még
Játszottam a földön
Az engem simogató ég
Rám terülhetett, hagytam
És mindig ezt akartam
És irigyeltem ki csak ezt látja
A morcos tengerészt
Hát megpróbáltam újból
Egy új játék hevében
Vonatjegyem partra szólt
A tavon sok vitorlás
De a szelet már bevonták
A megadóztatott gyermekkorba
Nem volt visszaút
De hát itt vagyok, s amúgy is
Minden olyan mindegy
A tó felől a déli szél
Azt súgja fülembe,
Kezdj új évtizedbe
Bolond, aki nem keres,
És az is aki fél
Hol melegebb a nyárvégi homoknál
Hol hidegebb a tengernél
A világ vége parton állok
És várom, hogy jöjjél
Itt levetkőzöm én is
Az ezredvége érzést
Mert úgy látom, hogy mindenütt
Játékok hevernek
Mit naponta felsepernek
Megirigyeltem újdonságra
Éhes életük
A ritmus lüktetése
A formátlan varázsa
A küzdelem a célodért
A kéz folyton a kilincsen
És lassan kilincs sincsen
A fenntartható fejlődésben
Éppen ez a szép.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások