Régebben, mikor még
Játszottam a földön
Az engem simogató ég
Rám terülhetett, hagytam
És mindig ezt akartam
És irigyeltem ki csak ezt látja
A morcos tengerészt
Hát megpróbáltam újból
Egy új játék hevében
Vonatjegyem partra szólt
A tavon sok vitorlás
De a szelet már bevonták
A megadóztatott gyermekkorba
Nem volt visszaút
De hát itt vagyok, s amúgy is
Minden olyan mindegy
A tó felől a déli szél
Azt súgja fülembe,
Kezdj új évtizedbe
Bolond, aki nem keres,
És az is aki fél
Hol melegebb a nyárvégi homoknál
Hol hidegebb a tengernél
A világ vége parton állok
És várom, hogy jöjjél
Itt levetkőzöm én is
Az ezredvége érzést
Mert úgy látom, hogy mindenütt
Játékok hevernek
Mit naponta felsepernek
Megirigyeltem újdonságra
Éhes életük
A ritmus lüktetése
A formátlan varázsa
A küzdelem a célodért
A kéz folyton a kilincsen
És lassan kilincs sincsen
A fenntartható fejlődésben
Éppen ez a szép.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások