Sötétség leple alatt,
boszorkányok varázsolnak.
Vérszemükkel bűntetnek,
elszívják a lelkedet.
Néma kín érzeted,
gyötrődő lét végzeted.
Álmaid és vágyaid,
Tiporja szét.
Vércsepp csurran ajkadon,
a halált ajándékként kapod.
S a hit mej eltűnt rég,
magával vitte a reményt.
Életcsíra testedben,
elhagyni kész!
Majd sírodon egy utolsó só,
mej már örökre hamvadó,
adja meg a tisztedet.
Az élet volt a VÉGZETED...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Szia, Zsófi, Anna vagyok segít...
2025-07-01 00:04
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?