Úgy játszol velem,
mint macska az egérrel.
Észre sem veszem,
lassan mindennek vége
Sokan azt mondják
a szerelem elvakít.
Vigasznak sovány,
hisz minden perc megfakít.
Mikor olvaslak
örömet érzek belül,
Mikor felfoglak,
minden szavad megszürkül.
Mikor látlak már?
Bizonytalan vagy – lassan
elalszik a láng;
S rám nevet a nap.
A válás – csak fáj.
Jobban jársz, ha nem ígérsz
semmit sem, inkább
légy őszinte, az erény.
Most elköszönök:
öröm volt látni arcod.
Most megköszönöm,
hogy hallhattam a hangod.
Nehogy azt hidd, hogy
bennem él a gyűlölet.
Szorítsd magadhoz
Őt, kit igazán szeretsz!
[2005. február 7.]
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?