Várlak,
vártalak,
és várni foglak,
amíg nem látlak boldognak.
Talán nem együtt
leszünk boldogok,
de türelmes leszek,
mert nekem bármennyit megér a mosolyod.
Csak már látnám,
hogymegkapod amire szíved vágyik,
s akkor az én álmom is
valóra válik.
Mert bár az enyém nem lehetsz,
mást boldoggá tehetsz,
s bár engem nem szeretsz,
mással remélem boldog lehetsz.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Amikor sokkal fontosabb az, hogy a "Másik" mosolyogjon... hogy a "Másik"-nak ne fájjon semmi.. hogy a "Másik"-nak teljesüljön minden álma..vágya.. mint a saját kis "reményekkel teli érzelemvilágunk"...a mi lelkünk békéje.... Na, akkor tudjuk meg...mi az "IGAZI SZERETET"... :heart_eyes:
És...ha az a "Másik" talán ugyanezt érzi "irántunk"... az már a "BOLDOGSÁG" kezdete...
"A szeretet gyógyítja az embert... Azt is aki adja, és Azt is aki kapja..."
/ egyébként...a fenti gondolatommal most biztosan nagyon sokan nem értenek egyet...:(( /
A.
Szép a lelki harmónia, de az élet mintha nem erről szólna.
Hadd legyek szkeptikus. Akárhány "volt" barátnőm, vagy kiszemelt "áldozatom" van, egyikre sem tudok fájdalom nélkül gondolni. Örülök, ha boldogok, DE a fájdalom valahogy nagyobb.
Lehet, hogy én vagyok beteg?
Deee.... mintha rögtön a vers első versszakában ellentmondásba keverednél önmagaddal:
"Várlak,
vártalak,
és várni foglak,
amíg nem látlak boldognak."
Most akkor mit vársz? Miért "várlak"?