Tudnálak-e szeretni? - kérded,
De még magam sem hittem volna,
Hogy majd itt ülök megsemmisülve,
Eltűnt emlékek után haldokolva.
Nézve egy képet, kutatva egy arcot,
S átkozva magam mindezért,
Tudván, hogy más mond neki
Nap mint nap szerelmes mesét.
Jaj, pedig hányszor képzeltem,
Hogy szabadon fogom azt a kezet,
Mely a kilátástalanságból talán
Egy szebb élet felé vezet.
Birtokba venni azt a tekintetet,
Végigsimítani azt a hajat.
Kenyeremre kenni örökre,
Mint leglágyabb, legnemesebb vajat.
Megbecsültem volna, ahogy szokás
A brilliánst vagy fényes drágakőt.
Szívem legtisztább szeretetével
Titokban imádtam volna őt.
S csókja, az a páratlan gyönyör,
Ajkamra égve hirdeti máig,
Hogy mohón, megunhatatlanul
Szomjaznék rá mindhalálig.
De mikor elszáll már a harag,
S halkan lüktet odabent a kín,
A sírás forgatagában rázkódik
Még egy-két rakoncátlan ín.
Majd szemem kitisztulva száraz
Pislogással mered előre,
S bénultan gondolkodom rajta,
Hogyan kapkatnék nélküle új erőre..
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...