Démoni árnyak táncát látom
Sötét erdőben megbújni-
én arra vágyom
Pedig én csak itt állok
levenni a szemem a holtakról
nem tudom
Keresztem a hátamon viselem
Eltűnni, egy percre is
nehéz lenne vele
Kedvesem járkál a csillagokon
magamhoz láncolni
ezért sem akarom
Rájövök, hogy
itt vagyok a halálsoron
menekülni nehéz
még mindig nem tudok
Szeretőm tudja,
lassan vele utazom
holtom percétől
végre együtt csavargunk
Nehéz a fejem ,
azt hiszem összeesek
Hüvős fuvallat
járja át testemet
Szemeim lecsukódtak
ajkaim lekonyultak
Fájni már nem fáj semmi sem
tényleg téged látlak Ó Édesem !
Vége a lidércek könnyű táncának
Megbabonázni engem többé nem tudnának
Mert látom a fagyos pillantásod
De nem érdekel mert te vagy a régi jó barátom
Már a keresztem ott van melletted
További sorsom ott van a kezedben
Hallom a hangod, de nem érezlek
Valami baj van, ez nem lehet...
Meghalni ily gyors volt? Észre se vettem !
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
gezu98:
Nem fogott meg ez az indulás.
2025-05-14 21:58
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások