Néha sírnék, de nem teszem,
Semmi sem volt, azt hiszem.
Csak egy véletlen pillantás rád,
S már csókoltam volna a szád.
Nem történt más, milyen kár...
Szívem tán még mindig vár.
Bár felednélek, úgy gondolom,
Csak szeretném, de nem akarom.
A feledésből nézem meg szemed,
Utoljára mondom ki szép neved.
Egyszer még megnézem mosolyod,
Utoljára még vágyom a hangod.
Kezeid meg már nem fogom,
Rólad többé nem álmodom.
Utószó a feledésből e vers,
Álarcom mostantól rideg és nyers.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?