Üres vagyok.
Nincs bennem öröm se könny,
csak a rút magány.
Élő halott. –
Szívében búvó közöny,
s rejtező talány.
Ahogy döngő
kamion falka átver
annyi városon,
mint az eső,
ha rések felett hever
s rajtuk átoson,
rám szakad mind
az ismeretlen, s kívül
semmi sem ragad.
Vágyakat hint
vad szívemre jeléül
tán, hogy itt marad.