Gyermek voltunk még,
Akkor, nagyon rég,
Jégszívünk olvadt volt, s élt,
Délibábként rólunk mesélt,
Olyan szép volt, akár egy álom,
S hogy elmúlt, hidd el, bánom.
Azok voltunk, kik szerettek!
Téli esték nem feledtek!
Talán visszatér mi hozzám űz?
Izzhat, vagy örökre holt a tűz?
Láthatsz talán olyannak, milyennek láttál rég?
Arcom őrizze addig múltnak hitt sötétség.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Szia, Zsófi, Anna vagyok segít...
2025-07-01 00:04
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Nagyon szupi!!!! :innocent: