Te vagy az én reménységem,
Boldogságom, feledésem.
Hogyha baj van, eszembe jutsz,
S minden gondom elpárolog.
Te vagy az én szívem helyett,
Te vagy, s versz minden nap bennem.
Te vagy lelkem éltetője,
És bánatom elejtője.
Te vagy ajkam, ajkam helyett,
Te vagy, s csókolsz képzetemben.
Egész nap csak rád gondolok,
S elfeledem, ami rossz volt.
Te vagy szemem, szemem helyett,
Ki belátsz az én szívembe.
Te vagy szemem fénysugara,
Ki életem beragyogja.
Te vagy a nap, ki világít,
S ki sugarával elkábít.
Te vagy a hold, az éjszaka,
Aki esténként elaltat.
Reménységem, feledésem,
Maradj mindenkor énvelem.
Ha a halál eljön értünk,
Boldogságba együtt menjünk.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...