Te is, drágám, Butus?

Míg Karthágó homokját sóval szórom be,
te Somorra romjain építesz házat.
Sóbálványként élnél, míg
én lótok futok,
nem értem, tiszta lelked a tiltás ellen
miért lázad?

De elfogadok tőled minden bűnös kérést,
teljesítem én azt, csak szívembe ne döfj kést!

Lázadj, ha fáraó ütlegel ostorral,
Pandora szelencéjét nyisd ki azonnal!
Mocskold be magad, kihívó ruhád,
legyints, ha megszól a világ.
Guillotine alá megyek veled,
mint sokixedik Lajos, csak ne veszítsd el fejed!
Legyen szemedben szálka, vagy gerenda,
lehunyt szemmel csókolj, s ne keresd a
ragaszkodásom ürügyét, okát…
…vegyünk ki egy szobát.

Buja csókjaiddal fojts meg örökre,
csak kérlek, ne márts tőrt újra a szívembe.